szó jelentése: szabálytalan gyöngy; bonyolult, szabályoktól eltérő

kialakulás: ellenreformáció, a feudalizmus és a katolikus egyház megerősödése

társadalmi tényező a refeudalizálódás

nagy szerep jut a Loyolai Szent Ignác alapította jezsuita rendnek

jellemzői: monumentalitás, mozgalmasság, túldíszítettség, pátosz, hatásvadászat

diszharmónia keresése: fény-árnyék és egyéb kontraszthatások

dinamizmus, a mozgások gyakran szétfeszítik az adott kereteket

alkotások célja a megrendítés, misztikus révület előidézése

a befogadó közelebb hozása Istenhez

erő kifejezése, a katolikus egyház tekintélyének visszanyerése

hierarchikus, ésszerűen, jól rendezett világ illúziója

irodalmi alkotásokban jellemző a bravúros tartalmi és formai megvalósítás

merész asszociációk, meglepő ellentétek és hasonlatok

virtuóz rímtechnika, bonyolult körmondatok

a barokk műfaj magyarországon is elterjedt

irodalomban fő képviselői Pázmány Péter (próza) és Zrínyi Miklós (vers)

ekkor épül a nagyszombati jezsuita egyetem és a kismartoni Esterházy-kastély

Csáktornyán született (Horvátország), apja korán meghal, Pázmány Péter neveli

Habsburg-hű, vallásos, katolikus, konzervatív nevelés

grazi jezsuiták; bécsi, nagyszombati egyetem; 8 hónapos itáliai tanulmányút

1637-től Csáktornyán él, élete fő célja a török kiűzése - támadásokat indít

udvarnak nem tetszik, akarata ellenére I. Rákóczi György ellen kényszerítik

első verseit Draskovich Máriához (Viola) írja, 1646-ban házasság

hamarosan meghal, 1651-ben házasság Lőbl Mártával

tábornok, majd horvát bán, a délvidéket erősíti a török ellen

Tábori kis tracta - hadtudományi mű, technikai kérdésekről szól

Vitéz hadnagy - elmélkedések a hadvezetésről

független nemzeti királyságot akar - rájön, hogy az udvar ellen kell dolgoznia

kapcsolatok Erdéllyel, nádorrá választását a bécsi udvar megakadályozza

1657 Mátyás király életéről való elmélkedések - ideális nemzeti uralkodó

1660 Az török áfium ellen való orvosság - állandó nemzeti hadsereg szükséges

1663 a magyarországi hadak fővezére

sikeres hadjáratok, végén szégyenletes vasvári béke (1664)

1664 Csáktornya mellett egy felbőszült vadkan megöli

műfaja: barokk eposz, keletkezési ideje: 1645-46 tele

az első magyar nyelvű eposz, célja: erkölcsi példát mutatni a magyarságnak

eszköz: szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatása

források

Zrínyi igen művelt, szinte minden fellelhető forrást felhasznál az epikai hitel érdekében

csak Szulimán megölésénél tér el a történelmi tényektől

históriás énekköltészet (Tinódi), vitézi költészet (Balassi)

antik eposzok (Homérosz, Vergilius), európai eposzköltészet

wittenbergi Zrínyi-album, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem

mondanivaló: 3 csoport szembenállása (törökök - várvédők - többi magyar)

a legmagasabb erkölcsi szinten a hazaszerető, önfeláldozó várvédők állnak

a csatát erkölcsileg a magyarok nyerik, noha mind meghalnak (paradoxon)

Zrínyi célja a paradoxon feloldása, a vesztesen is győztes magyar sereg bemutatása

Szigetvár 1566-os ostroma, dédapjának vezetésével

gondolatmenet

a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt

törökök fizikailag győznek, a magyarok erkölcsileg (mennyiség - minőség)

várvédők erényei: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság

törökökből mindez hiányzik, számukra nem létezik a haza szentsége

új embereszmény - Zrínyi Miklós, atleta Christi, Szigetvár Hectora

kiváló katona, a hazaszeretet és Isten parancsai vezérlik

vezető típus, kiemelkedik a többiek közül - misztikus hős

15 ének, 1566 strófa

3 szálon induló cselekmény

látomás: isteni rendelkezés az égben (török hódítás, az Úr fúriákért küld)

jeremiádok hangvétele: a dicső múlt után a magyarok elárulták az Istent

Szulimán szultán Allecto fúria által felbujtva a magyarok ellen indul

Allecto kritizálja a magyarságot, nem alaptalanul: „egyik az másikat gyűlölik, mint ebet”

Arszlán, budai pasa elhatározza, hogy Szigetvár ellen tör

Zrínyi és a magyar várvédők bemutatása (Zrínyi imája)

a támadó sereg útvonalán többféle magyar magatartással találkozunk - választási lehetőségek

Palotán Turi György hősiesen helytáll

Gyulán Kerecseni László elárulja a hazáját

a három szál a 3. énekben fonódik össze

a siklósi csatában Zrínyi foglyul ejti az „olaj-béget"

az első 6 ének csak bevezetés, cél: magyarok erkölcsi erejének bizonyítása

magyar viszonyok bemutatása, török erejének érzékeltetése

a költő Szulimánt is dicsőséges színben tűnteti fel, ezzel is emelve a szigeti hősök érdemét

epizódok láncolata

5. Zrínyi előkészületei, lelkesítő beszéd, eskütétel, a várvédők seregszemléje

6. almási ütközet Deli Vid dicsőségével

7. Farkasics Péter siklósi hős meghal, Zrínyi csapást mér a törökre

8. széthúzás a török seregen haditanácsában (Delimán, Demirhám és Rusztán)

9. Juranics és Radivoj segítséget próbálnak hozni, hősi halállt halnak

10. a törökök heves ostromot indítanak

11. Delimán megöli Rusztánt, elmenekül; Demirhám és Deli Vid viadala (török ármány)

12. zendülés a török táborban, Delimán és Cumilla érzéki szerelme, Cumilla meghal

13. szerelmi epizód a magyaroknál is: Deli Videt Borbála menti ki a török táborból

első tetőpont

a törökök elfogják Zrínyi segélykérő postagalambját, így nem vonulnak vissza

második tetőpont: az utolsó csata

a pokol lakói is beavatkoznak

Deli Vid és Demirhám egymást ölik meg

megoldás

Alderán az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására

Zrínyi Miklós nagy pusztítást végez, végül egy golyó öli meg

Szulimán az eposz szerint Zrínyi Miklós keze által esik el

Szigetvár elesik, de az 500 magyar várvédőt angyalok viszik a mennybe

isteni igazságszolgáltatás, deus ex machina

a végkifejlet ábrázolása barokk fény-árnyék technikával történik

nyelvezet: göcseji nyelvjárás, sok török szó, vizuális ábrázolás, népi epika elemei

gazdag szókincs, sok költői eszköz, eufemisztikus ábrázolás (halál)

hangsúlyos verselés (4/12), néha eltérő a szótagszám