született Puszta-Nyéken (mai Kápolnásnyék), elszegényedett nemesi családban

vallásos neveltetés, egyházi iskolák, pesti piarista gimnáziumban poetica classis

A sikeres költő

reménytelen szerelem, függetlenedési remények - Zalán futása (1825) „nemzeti eposz"

hivatásos költővé válik, abbahagyja a nevelést

Kisfaludy után a magyar irodalom vezető egyénisége

lapokat szerkeszt (Tudományos Gyűjtemény, Koszorú)

az Akadémia tagja, nyelvművelő tevékenység (helyesírási szabályok)

politikai színezetű versek (pl. Szózat, 1832-36-os országgyűlés feloszlatására)

Idősödő és túlzottan szemérmes

némi halogatás után - Bajza közbenjárására - feleségül veszi Csajághy Laurát

40-es évek vége felé kevesebbet ír, kevésbé is népszerű

elfogadja 48 vívmányait, Batthyány-kormányt támogatja

a legnagyobb magyar romantikus költő

nemzeti honfoglalási eposz megteremtése

vallomásos jelleg, belső, lelki folyamatok ábrázolása

dicső múlt és sivár jelen szembeállítása

az emberiség történetének filozófiai megközelítése

Kölcsey a hazafiság megtestesítője volt, Vörösmarty az emberiségért is aggódott

versei két csoportba sorolhatóak: személyes és közösségi jellegű versek

a közösségi versek szorosan kapcsolódnak Vörösmarty politikai szerepvállalásához

a szabadságharcig kételkedő, de azért bátor, optimista hangvételű versek

a forradalom bukása után kiábrándult, reményvesztett, komor hangulat

több történeti és szenvedélyeket rajzoló drámát ír, de ezek nem érik el a Bánk bán magaslatait

cím műfajmegjelölő, jelentése: intelem

keretes vers, morálfilozófiai tartalom

E/2-ben szólítja meg az egész nemzetet - belsőséges viszony

alaptétel a felütésben megjelenik, ezt fejti ki, támasztja alá később

a haza fogalmának magyarázata: „bölcső”, „sír”, „ápol”, „eltakar”

haza és a nagyvilág ellentétben állnak egymással

Vörösmarty magyarságélménye jut kifejezésre

kulcsszó: haza; rendületlen, megalkuvás nélküli hazaszeretetre szólít fel

„Itt élned, halnod kell." - Ady mégis-moráljának előképe

szerkezet

első két versszak expozíció, a vers alaptételének megjelölése

3-5. igazságtalan sorssal való hősies szembeszállás

6. átvezetés a jelenbe, a magyar nemzet sikeresen túlélte a megpróbáltatásokat

7-10. a jövő idősíkja kap domináns szerepet, a költő érzelmi alapon indokolja a magyarság további fennmaradását

11-12. nemzethalál víziója (Himnuszhoz hasonló)

kozmikus látomás: az emberek milliói állnak az elbukott nemzet sírjánál

13 lezárás, az első versszak invertált megismétlése, ezáltal nyomatékosítás

utolsó versszak a második teljes ismétlése, de itt már más hangsúlyt kap

alapvetően optimista végkicsengés - bátor őszinteség, amely a bukás lehetőségével is szembenéz

forma: skót ballada - félrímekkel ellátott nyolc- és hat szótagos jambusi sorok

izgatott, zaklatott verszene

jellemzőek az enjambement-ok

alkalmi vers, a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára készült

műfaj: epigramma

egyetlen hatalmas, feltételes tagmondatokból álló körmondat

késleltetés, halmozás általi feszültségkeltés, a végén epigrammai csattanó

sivár jelen és egy elképzelt szép, új világ összehasonlítása

alapvető érték az igazság

kettős értelem: igazmondás és társadalmi igazságosság

műfaj: tanító jellegű filozofikus óda

kérdés-felelet formában fogalmazódnak meg a költő kételyei

a könyvekben leírt valóság nem azonos az élet valóságával

könyvek szükségességét firtatja - „Ment-e a könyvek által a világ elébb?"

mi legyen a könyvek sorsa, ha nem teszik jobbá a világot?

a könyvekben sok munka, érték van, de nem elegendő a világ jobbá tételéhez

keserű gúny és szkepticizmus

értékhiányok, fonákságok felsorolása

Vanitatum vanitas nihilizmusa, „minden hiábavaló" szemlélet

a versben könyvek emelkedett eszmevilága és a való világ áll szemben

az élet értelmének, az ember földi céljának meghatározása

Vörösmarty a vers végére felülemelkedik pesszimizmusán

megjelenik a „mégis-morál"

„Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért!”

„Mi dolgunk a világon?" kétszer is szerepel - az emberiség egyik alapkérdése

 

Emberek (1846)

1846-os galíciai felkelés riadalma teljes pesszimizmusba sodorja Vörösmartyt

lefelé haladó kompozíció

látszólag a világ története - valójában csak a jelen állapotának megvilágítása

versszakok római számokkal számozva - a gyötrelem kínlódásai

refrén („Nincsen remény!") az utolsó versszakban duplán jelenik meg

lírai alany a "világ" nevében beszél

T/2, szónoki nézőpont - általános mondanivaló

ember végzetszerűen gonosz

gonoszságot a hatalom hozza ki az emberből

testvériség (Gondolatok a könyvtárban) helyett „testvérgyűlölési átok”

végkicsengés is pesszimista

megjelenik a Vanitatum vanitas „minden hiábavaló" gondolata

az ember megválthatatlan, „sárkányfog-vetemény"

Előszó (1851)

az 1845-ben írt „Három rege" című költeményéhez szánja előszóként

az első sor kivételével minden sor áttételes, szimbolikus jelentést kap

a Világos utáni meghasonlás, teljes illúzióvesztés jelenik meg a versben

időkeret: egyetlen kozmikus méretű esztendő

valóságos történelmi képek és természeti jelenségek keveredése

három szerkezeti egység

I. közelmúlt, a reformkor ünnepi tavasza, hittel és reménnyel teli időszak

forradalom kitörése, szabadságharc

expresszív képek: „emberfejekkel lapdázott"

II. jelen, véres megtorlás: „Most tél van és csend és hó és halál."

csend az önkényuralmi terror némaságát, a remények halálát jelképezi

III. a jövő sejlik fel, de szétválik a társadalom és a természet párhuzama

a telet csak a természetben követheti tavasz

az emberi pusztulás után nincs új élet

csak hazug, képmutató áltavasz jöhet

műfaj: tanító óda; eljegyzési ajándék Laurának

filozófiai mű, nem vallomás

idősödő költő kételyei fogalmazódnak meg

nem biztos benne, hogy boldoggá tudja tenni a lányt

álmok, merengés elleni állásfoglalás - saját költészetének megtagadása

„Álmodozás az élet megrontója"

A vén cigány (1854)

műfaj: rapszódia - erős érzelmi hullámzás

Vörösmarty utolsó jelentős verse, „hattyúdala”

önmegszólító vers, a költő azonosítja magát a vén cigánnyal

a halál előtti utolsó pillanatokat fogja meg a költő egyéni és társadalmi szinten

a végsőkig kell küzdeni, még ha nincs is esély

az emberiség bűnei miatt a világ már eljutott a végső pusztuláshoz

mégis-morál: „Lesz még egyszer ünnep a világon"

hitet és reményt nem indokolja Vörösmarty

utolsó versszakban új refrén: az új világban érdemes lesz felvenni a vonót

forma: bordalszerű, első strófa és a refrén adja az alaphangulatot

 

műfaj: filozófiai mesedráma, drámai költemény; bemutató 1881-ben

alapja: Gyergyai Albert „História egy Árgyilus nevű királyfiról és tündérszűz leányról” (XVII. sz.)

irodalmi hatások

műfaji előkép Goethe Faustja

Byron, Shelley költészete

az Ezeregyéjszaka mesevilága

Shakespeare: Szentivánéji álom (konkrét részletek átvétele)

Cervantes: Don Quijote

Gilgames-eposz - halhatatlanságról való lemondás, földi boldogság

népmesei források, A varázsfuvola

cselekményének ideje: „a pogány kunok ideje" - régi magyar kor

1831-ben jelenik meg nyomtatásban Székesfehérváron (pesti cenzor betiltotta)

az egyes szereplők különböző, rájuk jellemző nyelvezetben szólalnak meg

Vörösmarty az ember kettősségét igyekszik ábrázolni

a szereplők többféleképpen is párba állíthatóak

T-I, Cs-B: égi és földi szereplők egymás kritikái és kiegészítői

Mirigy

sokrétű figura, a boldogságot keresők fő ellenlábasa

ördögfiókák megeszik a lányát, ettől válik igazán gonosz boszorkánnyá

negatív hősként a vígjáték törvényei szerint el kell buknia

Csongor

útkereső hős, Vörösmartyt érdeklő kérdéseket tesz fel (rezonőri szerep)

Balga

jellegzetes népi figura, népmesékre jellemző túlzásokkal

Ilma

népmesehős, kedvesen bárdolatlan nyelvezet, eredeti neve Böske

Tünde

az eszményi boldogság megtestesítője Csongornak; feláldozza a halhatatlanságot

népi, mesei motívumokra épülő szerkesztés

két szerelmes elszakad egymástól, majd küzdelmek árán egymásra találnak

kétszintű világ (föld és Tündérhon), égig érő fa motívuma

Balga, Ilma népi hősök

hármas szám jelentősége: ördögök, vándorok, utak

jó és rossz elkülönülése - küzdelem jó és rossz között

népdalszerű lezárás

időszerkezet: 24 óra, mely az egész emberi életet szimbolizálja

helyzetkomikum sok helyen előfordul

káprázat, csalárdság, a két világ szembenállása ad erre lehetőséget

szimmetrikus szerkezet, időtartam: egyetlen nap

másfajta elrendezés: