Móricz Zsigmond

(1879 - 1942)

Életrajza

a Szatmár megyei Tiszacsécsén születik, édesapja fölfelé törekvő kisparaszt

anyja ragaszkodik a sok gyermek gondos neveltetéséhez

anyagi összeomlás (árvíz) után nagybátyjához, Pallagi Lászlóhoz kerül Túristvándiba

1890 - debreceni református kollégium, majd sárospataki gimnázium

sokat olvas: Jókai, Edmondo de Amicis, Csokonai

három tárgyból bukik, 1899-ben Kisújszálláson érettségizik (Pallagi Gyula jóvoltából)

teológiát, majd jogot kezd tanulni; végül 1903-ban Az Újság gyermekrovatához kerül

több népdal- és népmesegyűjtő körút Szatmár megyében

az egyetemet nem fejezi be

felesége Holics Eugénia, Janka (1905) - 1925-ben öngyilkos lesz

házasság - nem idilli boldogság, hanem „teremtő, gazdag szenvedés” (Mohácsy)

két futó szerelem: Simonyi Mária, Magoss Olga

első műve, a Hét krajcár 1908-ban jelenik meg a Nyugatban; 1909-ben kötet alakban is

1919-ig sok mű, legjelentősebb a Sárarany

anyagi jólét, telek Leányfalun, utazás a Garda-tóhoz Babitscsal

1915 - a szlogenek hatására haditudósító a keleti fronton, itt döbben rá az embertelenségekre

1916 - Szegény emberek című novella tiltakozás a vérontás ellen

1917 - A fáklya című regény témája a vidéki értelmiség útvesztése

1919 - kommunista diktatúrában is csalódik, emiatt sokat gyalázzák

Légy jó mindhalálig (1920)

húszas években feleleveníti a dzsentri-témát, a vége felé kiábrándul (pl. Úri muri - 1927)

1929 - világgazdasági válság, remények szertefoszlanak, utolsó dzsentriregény a Rokonok

1925-1937: második házasság, Simonyi Máriával „kevésbé sikerül, mint az első” (Mohácsy)

1929-1933: Babitscsal együtt szerkesztik a Nyugatot

30-as években visszakanyarodik a nép, a vidéki parasztság ábrázolásához

megírja az Életem regényét 1938-ban (első 10 év) - regény, szociográfia, élmény, reflexió

Kelet Népe, a fiatal tehetségeket felkaroló folyóirat szerkesztője

Littkey Erzsébet kis lelenclánnyal kötött ismeretsége ihleti az Árvácska című regényt

utolsó nagy vállalkozás: Rózsa Sándor - első kötet készül csak el (RS a lovát ugratja)

agyvérzésben hal meg

 

Újszerű parasztábrázolás

Előzmények

kor parasztképe erősen eltért a valóságtól

romantikus parasztkép - életvidám, gondtalan népek

falu a harmónia megtestesítője volt Móricz előtt

Móricz szembeszáll az idilli elképzelésekkel

falu világát belülről láttatja

paraszt az őserő szimbóluma

hősei különleges egyéniségek, akik ki akarnak törni a környezetükből

főhősről mindig aprólékos, lélektani jellemzést kap az olvasó

Realista-naturalista stílus

legfontosabb feladat: tényfeltárás

megjelenik a líraiság és a drámai, olykor balladisztikus szerkesztés

jellegzetes, autonóm nyelvezet

Hét krajcár

idill és tragédia ötvözése

a nyomort anya és fia jókedvvel próbálják leplezni

a lezárás tragikus: a koldustól kell kölcsönkérni

a végén az anya nevetés közben vért köhög

Tragédia (1909)

cím többféleképpen értelmezhető

irónia, Kis János bírálata

társadalomkritika: tragédia, hogy létezhet olyan élet, mint Kis Jánosé

emberi ösztönvilág megjelenítése

a Hét krajcárban csak a test sérült, itt már a lélek is

Kis Jánosból minden érték hiányzik

emocionális: érzelem nélküliség, durvaság

intellektuális: ösztönök uralják

vitális: létfenntartás szintje (evés)

morális: magányos, nem tartozik közösségbe

biológiai szinten élő ember reakciói kiszámíthatatlanok

gondolkodás nélkül az ember kiszolgáltatott, befolyásolható (fő mondanivaló)

elállatiasodásért nem csak az egyén, a társadalom is felelős

neveltetés: Kis János életében egyszer, apja halálakor nevetett (jóízűen)

társadalmi rendszer: monoton munkavégzés, nincs változatosság

ellátás: örökös éhezésben Kis János előtt csak az evés vágya lebeg

oktatás, közösség hiánya

ábrázolás, kompozíció

gogoli irónia: groteszk és tragikum keveredése

retardáló (késleltető) drámai szerkezet két tetőponttal

nem bír tíz kanálnál több levest enni, visszanyeli a húst

nézőpont: E/3 + függő beszéd

A világháború hatása

Móricz 1915-ös fellángolása után hamar kiábrándul a világháborúból

az illúzióvesztés műveiben is érződik

az értelmiség körében megjelenik a magyarázat igénye

Móricz a háború által elállatiasított emberek lélektani ábrázolását adja

Szegény emberek (1916)

világháború hatására íródott hosszabb lélegzetű elbeszélés

raszkolnyikovi szituáció megjelenítése (Dosztojevszkij)

háború dehumanizáló, lelket torzító hatása (elgépiesedés, elnévtelenedés)

Móricz személyes élményekből táplálkozik

aprólékos jellemábrázolás

megbillent lelkületű ember (akut pszichózis) - géppé lett a háborúban

eltorzult értékrend: önvédelemből mindig szabad ölni

a háború áldozata ő is - eredetileg tiszta lelkület

feleségével és gyermekével jól bánik, aggódik értük

szerkezet - hosszú előkészítés

tett érlelődése

aprólékos, pszichikai elemzés - lelki térkép a főszereplőről

gazdasági, társadalmi helyzet elemzése

cselekménysor lineáris ábrázolása

lezárás némiképp elfogadhatóbbá teszi a katonát

társadalom felelősségének hangsúlyozása

elbeszélő módszer: szabad függő beszéd

nem azonosul a főhőssel (távolságtartás), de néha az ő tudatszintén beszél

Barbárok (1931)

a vidék elmaradottságának ábrázolása

megtörtént eset + irodalmi előzmény (Békeffy Antal: A másli)

babonák, hiedelmek - tárgyak vallásos tisztelete

cím ítélet a mű összes férfi szereplőjéről (a végén hangzik el ismét)

balladisztikus kompozíció

szimmetrikus, hármas szerkezet

mindhárom fejezet egy-egy novella

1. indítás, gyilkosság (kb. egy nap)

2. keresés, megtalálás (kb. egy év)

3. hallgatás, vallomás (kb. egy nap)

dramatikus ábrázolás

az állókép ellenére folyamatosan vibráló feszültség

rövid, tömörített mondatok, egy-egy mozzanat (gesztus) kiragadása

vallatásban különösen érzékelhető a drámai feszesség

jellemek - a barbárság módosulásai

Bodri juhász: nevesített, valóságos figura

Bodri asszonya: az egyetlen elfogadható alak, ellenpont (nő)

veres juhász: végletes eldurvulás

névtelenség a tipizálás jellegzetes eszköze

ellentmondásosság (vacsora a síron)

nyelvezet

az autonóm nyelv hitelesíti az alakokat

Móricz regényei

1920-as években kezd sorozatosan regényeket írni (előtte csak egy-két mű, pl. Sárarany)

elemző évtized, világháború és társadalmi viszonyok értékelése

Légy jó mindhalálig: iskolaregény, melyben saját hányattatásait tárgyalja

Erdély-trilógia: XVII. századi fejedelemség története - aktuális kérdések

1924-ben születik az első dzsentriregény

Kivilágos kivirradtig: a főszereplő egyetlen éjszaka alatt mindent elveszít (cél hiánya)

Úri muri: útkereső, igazságkereső regény

Rokonok: végleg leszámol a dzsentrivel

személytelen összefonódások - a cím is jelzi

főhős Kopjáss István (dzsentri), akit főügyésznek választanak

mondanivaló: hatalom a legtisztább embert is bűnözővé teszi

dzsentriregények Mikszáth nyomdokait követik, cél: a dzsentri megmérése

Úri muri

Téma: a dzsentri helye a társadalomban

helyszín: meg nem nevezett alföldi falucska (tipizálás)

idő: 1896, a millennium éve; a társadalmi viszonyok Móricz jelenére is ráillenek

időtartam: regényhez képest kevés, 4-5 nap (Móricz lazán, pontatlanul kezeli az időt)

az élethelyzet alkalmas különböző dzsentritípusok bemutatására

ironikus cím: a kisszerű, lapos muri szót az úri jelző csak tovább alacsonyítja

a regény során a naturalista ábrázolás és a klasszikus kompozíció keveredik

Cselekmény egy alak köré épül

első fejezet a regény egész hangulatát összefoglalja

semmi sem történik, csak néhány szereplő tűnik fel

naturalisztikus részletek: legyek násza, Csuli és a rántotta

Szakhmáry Zoltán kiemelkedik - vívódó ember, belső fájdalmakkal

mindenki csak vele való kapcsolata által válik érdekessé

a laza epizódsor a 4. fejezetig folytatódik

az 5. fejezettől egyre inkább lélektani elemzéssé alakul a regény

szűkülő kompozíció: egy alakra összpontosít

Hősválasztás

Szakhmáry Zoltán az egyetlen, akiben cselekvő szándék munkál

különleges családtörténet - méltóságot ad

vagyonukat nem elherdálták, hanem elveik miatt vesztették el

ugyanúgy él, mint a többi dzsentri

nem tudatosul benne az újító szándék, társait nem ösztönzi

gyakran kudarcot vall, ami elbizonytalanítja

két asszony között vergődik (Rozika és Rhédey Eszter)

Móricz életrajzi elemeket is belesző a műbe

Rozikából a regény közepe táján kiábrándul, rájön, hogy megtévesztette

Lefkovits nagy hatással van rá - házasság mellett megfér a félrelépés

Mellékszereplők

az 1920-as társadalom miniatürizált formája - minden jellemző alak megtalálható

Lekenczey Muki

nagyvárosi, polgári életforma

ő indítja el az eseménysort, az ő szemével látjuk sokáig a cselekményt

nem az írói véleményt tükrözi, alacsonyabb tudatszinten áll

alakja miatt véleménye hiteltelené, komolytalanná válik

Lefkovits

zsidóként kívülről szemléli az eseményeket

ért az üzlethez, tapasztalt, ezért objektívan képes értékelni a helyzetet

Zoltánban tudatosítani próbálja reformtörekvéseit gazdasági és magánéleti téren

hitelt biztosít az újításokra (utalás Széchenyire?)

Móricz le akar számolni a dzsentrivel

a dzsentri három alaptípusának bemutatása

Csuli: ügyeskedő, de igénytelen

Muki: vagyonát elveszti, majd beolvad a társadalomba

Zoltán: a fejlődés híve - nem tipikus

regényzárlatban Móricz "megöli" hősét

cél: tragikum, veszteségérzet mesterséges növelése

az öngyilkosság nem szükségszerű sorsa Zoltánnak

Móricz meg is menti: ha tovább élt volna, teljesen beolvadt volna társai közé

mondanivaló: Zoltán alakja még nem életképes

ítélet a társadalom és a dzsentri felett

Móricznak nem sikerül teljesen leszámolnia a dzsentrivel (tisztítótűz-motívum)