Móricz Zsigmond
(1879 - 1942)
Életrajza
a Szatmár megyei Tiszacsécsén születik, édesapja fölfelé törekvő kisparaszt
anyja ragaszkodik a sok gyermek gondos neveltetéséhez
anyagi összeomlás (árvíz) után nagybátyjához, Pallagi Lászlóhoz kerül Túristvándiba
1890 - debreceni református kollégium, majd sárospataki gimnázium
sokat olvas: Jókai, Edmondo de Amicis, Csokonai
három tárgyból bukik, 1899-ben Kisújszálláson érettségizik (Pallagi Gyula jóvoltából)
teológiát, majd jogot kezd tanulni; végül 1903-ban Az Újság gyermekrovatához kerül
több népdal- és népmesegyűjtő körút Szatmár megyében
az egyetemet nem fejezi be
felesége Holics Eugénia, Janka (1905) - 1925-ben öngyilkos lesz
házasság - nem idilli boldogság, hanem „teremtő, gazdag szenvedés” (Mohácsy)
két futó szerelem: Simonyi Mária, Magoss Olga
első műve, a Hét krajcár 1908-ban jelenik meg a Nyugatban; 1909-ben kötet alakban is
1919-ig sok mű, legjelentősebb a Sárarany
anyagi jólét, telek Leányfalun, utazás a Garda-tóhoz Babitscsal
1915 - a szlogenek hatására haditudósító a keleti fronton, itt döbben rá az embertelenségekre
1916 - Szegény emberek című novella tiltakozás a vérontás ellen
1917 - A fáklya című regény témája a vidéki értelmiség útvesztése
1919 - kommunista diktatúrában is csalódik, emiatt sokat gyalázzák
Légy jó mindhalálig (1920)
húszas években feleleveníti a dzsentri-témát, a vége felé kiábrándul (pl. Úri muri - 1927)
1929 - világgazdasági válság, remények szertefoszlanak, utolsó dzsentriregény a Rokonok
1925-1937: második házasság, Simonyi Máriával „kevésbé sikerül, mint az első” (Mohácsy)
1929-1933: Babitscsal együtt szerkesztik a Nyugatot
30-as években visszakanyarodik a nép, a vidéki parasztság ábrázolásához
megírja az Életem regényét 1938-ban (első 10 év) - regény, szociográfia, élmény, reflexió
Kelet Népe, a fiatal tehetségeket felkaroló folyóirat szerkesztője
Littkey Erzsébet kis lelenclánnyal kötött ismeretsége ihleti az Árvácska című regényt
utolsó nagy vállalkozás: Rózsa Sándor - első kötet készül csak el (RS a lovát ugratja)
agyvérzésben hal meg
Újszerű parasztábrázolás
Előzmények
kor parasztképe erősen eltért a valóságtól
romantikus parasztkép - életvidám, gondtalan népek
falu a harmónia megtestesítője volt Móricz előtt
Móricz szembeszáll az idilli elképzelésekkel
falu világát belülről láttatja
paraszt az őserő szimbóluma
hősei különleges egyéniségek, akik ki akarnak törni a környezetükből
főhősről mindig aprólékos, lélektani jellemzést kap az olvasó
Realista-naturalista stílus
legfontosabb feladat: tényfeltárás
megjelenik a líraiság és a drámai, olykor balladisztikus szerkesztés
jellegzetes, autonóm nyelvezet
Hét krajcár
idill és tragédia ötvözése
a nyomort anya és fia jókedvvel próbálják leplezni
a lezárás tragikus: a koldustól kell kölcsönkérni
a végén az anya nevetés közben vért köhög
Tragédia (1909)
cím többféleképpen értelmezhető
irónia, Kis János bírálata
társadalomkritika: tragédia, hogy létezhet olyan élet, mint Kis Jánosé
emberi ösztönvilág megjelenítése
a Hét krajcárban csak a test sérült, itt már a lélek is
Kis Jánosból minden érték hiányzik
emocionális: érzelem nélküliség, durvaság
intellektuális: ösztönök uralják
vitális: létfenntartás szintje (evés)
morális: magányos, nem tartozik közösségbe
biológiai szinten élő ember reakciói kiszámíthatatlanok
gondolkodás nélkül az ember kiszolgáltatott, befolyásolható (fő mondanivaló)
elállatiasodásért nem csak az egyén, a társadalom is felelős
neveltetés: Kis János életében egyszer, apja halálakor nevetett (jóízűen)
társadalmi rendszer: monoton munkavégzés, nincs változatosság
ellátás: örökös éhezésben Kis János előtt csak az evés vágya lebeg
oktatás, közösség hiánya
ábrázolás, kompozíció
gogoli irónia: groteszk és tragikum keveredése
retardáló (késleltető) drámai szerkezet két tetőponttal
nem bír tíz kanálnál több levest enni, visszanyeli a húst
nézőpont: E/3 + függő beszéd
A világháború hatása
Móricz 1915-ös fellángolása után hamar kiábrándul a világháborúból
az illúzióvesztés műveiben is érződik
az értelmiség körében megjelenik a magyarázat igénye
Móricz a háború által elállatiasított emberek lélektani ábrázolását adja
Szegény emberek (1916)
világháború hatására íródott hosszabb lélegzetű elbeszélés
raszkolnyikovi szituáció megjelenítése (Dosztojevszkij)
háború dehumanizáló, lelket torzító hatása (elgépiesedés, elnévtelenedés)
Móricz személyes élményekből táplálkozik
aprólékos jellemábrázolás
megbillent lelkületű ember (akut pszichózis) - géppé lett a háborúban
eltorzult értékrend: önvédelemből mindig szabad ölni
a háború áldozata ő is - eredetileg tiszta lelkület
feleségével és gyermekével jól bánik, aggódik értük
szerkezet - hosszú előkészítés
tett érlelődése
aprólékos, pszichikai elemzés - lelki térkép a főszereplőről
gazdasági, társadalmi helyzet elemzése
cselekménysor lineáris ábrázolása
lezárás némiképp elfogadhatóbbá teszi a katonát
társadalom felelősségének hangsúlyozása
elbeszélő módszer: szabad függő beszéd
nem azonosul a főhőssel (távolságtartás), de néha az ő tudatszintén beszél
Barbárok (1931)
a vidék elmaradottságának ábrázolása
megtörtént eset + irodalmi előzmény (Békeffy Antal: A másli)
babonák, hiedelmek - tárgyak vallásos tisztelete
cím ítélet a mű összes férfi szereplőjéről (a végén hangzik el ismét)
balladisztikus kompozíció
szimmetrikus, hármas szerkezet
mindhárom fejezet egy-egy novella
1. indítás, gyilkosság (kb. egy nap)
2. keresés, megtalálás (kb. egy év)
3. hallgatás, vallomás (kb. egy nap)
dramatikus ábrázolás
az állókép ellenére folyamatosan vibráló feszültség
rövid, tömörített mondatok, egy-egy mozzanat (gesztus) kiragadása
vallatásban különösen érzékelhető a drámai feszesség
jellemek - a barbárság módosulásai
Bodri juhász: nevesített, valóságos figura
Bodri asszonya: az egyetlen elfogadható alak, ellenpont (nő)
veres juhász: végletes eldurvulás
névtelenség a tipizálás jellegzetes eszköze
ellentmondásosság (vacsora a síron)
nyelvezet
az autonóm nyelv hitelesíti az alakokat
Móricz regényei
1920-as években kezd sorozatosan regényeket írni (előtte csak egy-két mű, pl. Sárarany)
elemző évtized, világháború és társadalmi viszonyok értékelése
Légy jó mindhalálig: iskolaregény, melyben saját hányattatásait tárgyalja
Erdély-trilógia: XVII. századi fejedelemség története - aktuális kérdések
1924-ben születik az első dzsentriregény
Kivilágos kivirradtig: a főszereplő egyetlen éjszaka alatt mindent elveszít (cél hiánya)
Úri muri: útkereső, igazságkereső regény
Rokonok: végleg leszámol a dzsentrivel
személytelen összefonódások - a cím is jelzi
főhős Kopjáss István (dzsentri), akit főügyésznek választanak
mondanivaló: hatalom a legtisztább embert is bűnözővé teszi
dzsentriregények Mikszáth nyomdokait követik, cél: a dzsentri megmérése
Úri muri
Téma: a dzsentri helye a társadalomban
helyszín: meg nem nevezett alföldi falucska (tipizálás)
idő: 1896, a millennium éve; a társadalmi viszonyok Móricz jelenére is ráillenek
időtartam: regényhez képest kevés, 4-5 nap (Móricz lazán, pontatlanul kezeli az időt)
az élethelyzet alkalmas különböző dzsentritípusok bemutatására
ironikus cím: a kisszerű, lapos muri szót az úri jelző csak tovább alacsonyítja
a regény során a naturalista ábrázolás és a klasszikus kompozíció keveredik
Cselekmény egy alak köré épül
első fejezet a regény egész hangulatát összefoglalja
semmi sem történik, csak néhány szereplő tűnik fel
naturalisztikus részletek: legyek násza, Csuli és a rántotta
Szakhmáry Zoltán kiemelkedik - vívódó ember, belső fájdalmakkal
mindenki csak vele való kapcsolata által válik érdekessé
a laza epizódsor a 4. fejezetig folytatódik
az 5. fejezettől egyre inkább lélektani elemzéssé alakul a regény
szűkülő kompozíció: egy alakra összpontosít
Hősválasztás
Szakhmáry Zoltán az egyetlen, akiben cselekvő szándék munkál
különleges családtörténet - méltóságot ad
vagyonukat nem elherdálták, hanem elveik miatt vesztették el
ugyanúgy él, mint a többi dzsentri
nem tudatosul benne az újító szándék, társait nem ösztönzi
gyakran kudarcot vall, ami elbizonytalanítja
két asszony között vergődik (Rozika és Rhédey Eszter)
Móricz életrajzi elemeket is belesző a műbe
Rozikából a regény közepe táján kiábrándul, rájön, hogy megtévesztette
Lefkovits nagy hatással van rá - házasság mellett megfér a félrelépés
Mellékszerepl
őkaz 1920-as társadalom miniatürizált formája - minden jellemző alak megtalálható
Lekenczey Muki
nagyvárosi, polgári életforma
ő indítja el az eseménysort, az ő szemével látjuk sokáig a cselekményt
nem az írói véleményt tükrözi, alacsonyabb tudatszinten áll
alakja miatt véleménye hiteltelené, komolytalanná válik
Lefkovits
zsidóként kívülről szemléli az eseményeket
ért az üzlethez, tapasztalt, ezért objektívan képes értékelni a helyzetet
Zoltánban tudatosítani próbálja reformtörekvéseit gazdasági és magánéleti téren
hitelt biztosít az újításokra (utalás Széchenyire?)
Móricz le akar számolni a dzsentrivel
a dzsentri három alaptípusának bemutatása
Csuli: ügyeskedő, de igénytelen
Muki: vagyonát elveszti, majd beolvad a társadalomba
Zoltán: a fejlődés híve - nem tipikus
regényzárlatban Móricz "megöli" hősét
cél: tragikum, veszteségérzet mesterséges növelése
az öngyilkosság nem szükségszerű sorsa Zoltánnak
Móricz meg is menti: ha tovább élt volna, teljesen beolvadt volna társai közé
mondanivaló: Zoltán alakja még nem életképes
ítélet a társadalom és a dzsentri felett
Móricznak nem sikerül teljesen leszámolnia a dzsentrivel (tisztítótűz-motívum)