Kölcsey Ferenc
(1790-1838)
Életútja
Magányos ifjúság
1790-ben születik Sződemeteren (Erdély)
visszahúzódó, zárkózott természet; korán árvaságra jut, bal szeme hiányzik
sokat olvas: klasszikusok, franciák (felvilágosodás), kortársak (Kisfaludy)
debreceni kollégium után joghallgató Pesten
Kazinczy hatása
megsemmisíti ifjúkori alkotásait
bekapcsolódik a pesti irodalmi életbe
Vidéki elszigeteltség
vidéken ide-oda költözik, végül Csekén köt ki
földesúri életforma nem fér össze költői ambícióival
tudós tanulmányokat közöl (pl. Nemzeti hagyományok)
öccse halála után vidéken marad a családot támogatni
Politikai aktivitás
1829 Szatmár megye aljegyzője, majd főjegyző
1831 képviselő a reformországgyűlésben
korszakalkotó mű: Országgyűlési napló
1835 ellentmondó követutasítások miatt lemond
megírja fiának a Parainesist, amiben összefoglalja világnézetét
politikai perekkel foglalkozik (Kossuth, Wesselényi)
Hirtelen halál
1838-ban nyári zápor következtében megfázik, egy hét múlva meghal
Költészete
romantikus lírai költő, verseire a nagy ellentétek szembeállítása jellemző
dicső múlt és sivár jelen
nagy hatású, szuggesztív erejű költői képeket használ
választékos szóhasználat
magyar nemesség erőteljes bírálata, a nemzetért való hazafias aggódás
Költői korszakai
1814-1817 - személyes jellegű versek, egyéni érzések, hangulatok megfogalmazása
pl. Elfojtódás
1823-1832 - közösségi versek időszaka
pl. Himnusz, Vanitatum vanitas, Zrínyi dala, Emléklapra, Huszt
1837-1838
pl. Zrínyi második éneke, Rebellis vers
Elfojtódás
az önmagát sebző pátosz kifejeződése
kifejezőkészség hiányát próbálja kifejezni, ennek tragédiája jelenik meg
fogalmi úton lehetetlen
a kifejezést a költői eszközök halmozása segíti
zenei eszközök, zilált, szabálytalan kompozíció
100 évvel később Ady felidézi a Sírni, sírni, sírni című lírai költeményében
Vanitatum vanitas
cím: hiúságok hiúsága - vallásos, bibliai tárgyú verset sejtet
első versszak még nem szűnteti meg az illúziót
a vers egy tétel hosszú, alapos, minden részletre kiterjedő kifejtése
témamegjelölés az első versszak végén: „mind csak hiábavaló”
Kölcsey kiábrándultsága, pesszimizmusa szólal meg - minden érték mulandó
filozófiai mondanivaló: a történelem az ok és a cél fogalmaival nem megfogható
ábrázolás külső nézőpontból (középkori prédikátor)
távolságtartó, sztoikus, emellett szatirikus és ironikus magatartás keveredése
fontos eszköz az általánosítás és a költői túlzás
szerkezet
első és utolsó két versszak keretbe foglalja a halmozásos fokozást
belső keret: általános megállapítások között egyedi példák (3-6. versszak)
párhuzamos szerkezetű, epigrammaszerű csattanóval végződő versszakok
Himnusz
cím az alcímmel együtt a múltra utal, bár a vers a jelenről szól (cenzúrától való félelem)
ódai nézőpont, hasonló a Vanitatum vanitaséhoz
prédikátori szerep, középkori jeremiádok történelemszemlélete
Isten megszólítása E/2-ben, az elbeszélő részben megjelenik T/1 nézőpont is
Isten a felhalmozott bűnök miatt jogosan bünteti a magyarságot
kompozíció: első és utolsó versszak keretet alkot
magyar történelem fontosabb állomásainak kiemelése
játék az idővel: gyakran megjelenik a jelennel való párhuzam/ellentét
költői eszközök: sűrítés, elvont képek (pl. metonímia)
romantikus szókincs: balsors, lángtenger, vélrözön, megbűnhődés
logikus felépítés
1. vsz. áldást kér az Istentől
2-3. vsz. természeti adottságok általi harmónia
4. vsz. a tragikum és félelem semmissé teszi a harmóniát
5. vsz. belső viszályok (utalás Berzsenyi Magyarokhoz I.-jére)
6-7. vsz. irracionális félelemérzet, elvont, általános képekben
8. vsz. a felütés néhány változtatással, elégikus hangnemben jelenik meg
bebizonyosodik, hogy csak Isten segítsége teremthet újra harmóniát
1843-ban Erkel Ferenc zenésíti meg
Zrínyi dala
hét évvel a Vanitatum vanitas után íródik, de ugyanazt a szemléletet tükrözi
herderi jóslat: a kis nemzetek életképtelenek, el fognak tűnni
múlt és jelen szembeállítása
Zrínyi és a költő közti párbeszéd valójában belső dialógus
a vándor (Zrínyi) csak hírből ismeri a magyarságot, keresi a régiek legendás hazaszeretetét
megjelenik a nép siralmas állapota, a paraszti nyomorúság
egyenrangú felek, két költő közt zajlik a párbeszéd
Kölcsey saját osztályából ábrándul ki (nemzet alatt a nemesi nemztet érti)
Zrínyi második éneke
nyolc évvel a Zrínyi dala után íródik
nem egyenrangú felek: a költő a megszemélyesített sorshoz könyörög
könyörgésben végig bujkál egy halvány remény
Kölcsey felismeri, hogy a kor nemessége már nem képes megmenteni az országot
alapvető probléma: belső nemzeti összetartás hiánya
a hazát saját népétől kellene megvédeni, ez pedig lehetetlen
rövid, kategorikus mondatok: a sors akarata kikezdhetetlen
a magyarságnak nincs jövője
új nép veszi majd birtokba földünket, amely majd érdemes lesz a továbbélés jutalmára
befejezés lírai rekviemmé magasztosul - a boldogság lehetősége csak a magyarok eltűntével válhat valóra
Rebellis vers
elmulasztott történelmi lehetőségek miatti keserű szemrehányás
népre kimondott átok forrása a nemzet jövőjéért érzett rettegő aggodalom
rövid, epigrammatikus szerkezet
Huszt
Kölcsey politikailag aktív korszakának jellegzetes verse
felvilágosodás-korabeli szerkezet: pictura (lebegő rémalak), majd sententia
végén csattanó: erkölcsi tanulság
„Hass, alkoss, gyarapíts" - azóta szállóigévé vált
romantikus képsor ellentétben áll a klasszikus versformával (disztichon)
Kölcsey a nosztalgia ellen foglal állást, előremutató gondolatokat és cselekvést vár el
neológus szemlélet; Kölcsey a nyelvújításnak is élharcosa
Prózája
Búcsú az országos rendektől
1832-36-os országgyűlés kudarca komor pesszimizmusba sodorta Kölcseyt
ellentmodó követutasítások saját elvei ellen is szólnak, ezért lemond
ismét felerősödik benne a nemzethaláltól való félelem
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
unokaöccséhez írt 40-oldalas mű
megjelenikKölcsey egész életfilozófiája
az erényes élet legfőbb szabályainak gyűjteménye
Kölcsey személyes élményeiből indul ki
alaptétel: az ember nem önmagának, hanem a közösségnek él
főbb elvek
Isten szeretete
emberiség és a haza szeretete
ismeretszerzés, tudomány és munka egybekötése
retorikai ismeretek elsajátítása, anyanyelv tökéletes ismerete
műveltség, forrásai a könyvek - ezek írása az egyéni fejlődés csúcsa
a mű során végig jelen van a szerénység és az alázat a haza előtt