Jókai Mór

(1825 - 1904)

Életútja

Ifjúkor

született Komáromban, apja nemesi származású ügyvéd

csodagyereknek tartják: fiatalon versei jelennek meg, kitűnően rajzol

1837 apja meghal, Vály Ferenc komáromi tanár neveli tovább

Pápán tanul, az önképzőkörben megismerkedik Petőfivel, Kecskeméten ügyvédi oklevél

1846 első regényének (Hétköznapok) sikere után dönt az írói pálya mellett

A forradalom előtt és után

Pesten tagja a Tízek Társaságának, szerkesztője az Életképeknek

1848 főszereplője, a 12 pont fogalmazója, Nemzeti színházban lecsillapítja a rendbontókat

feleségül veszi az ünnepelt színésznőt, Laborfalvi Rózát

felháborodás L. R. törvénytelen gyermeke és kora miatt (8 évvel idősebb Jókainál)

csatlakozik Kossuthhoz: alföldi toborzó út, Debrecen

eleinte köztársaságpárti, később a megbékélés és a kiegyezés híve

a világosi fegyverletétel csaknem az öngyilkosságba kergeti

felesége megmenti, négy hónapig rejtőzködnek a bükkbeli Tardonán

Írói kibontakozás

50-es években kezd sokat írni, kezdetben álnéven (Sajó)

kezdetben történelmi regények vigasztaló célzattal, pl. Erdély aranykora

meghatározó művei az Egy magyar nábob (1854) és a Kárpáthy Zoltán (1855)

1867-től országgyűlési képviselő

szilárd anyagi helyzet: nyaraló Balatonfüreden

Családi konfliktusok

1869 feleségét nyugdíjazzák, ettől megkeseredik, féltékeny lesz

Jókai beleszeret gyámleányába (Lukanics Ottília), aki azonban korán meghal

több nagy műve születik ekkor

A kőszívű ember fiai, És mégis mozog a föld, Fekete gyémántok, Az arany ember

Az utolsó évek

1894 ötvenéves írói jubileuma, elkezdik kiadni összes műveinek 100 kötetét

felesége meghal, új házasság a húszéves Nagy Bella színésznővel (felháborodás)

irányregények helyét átveszik a kaland(or)regények

érinti a századvég nagy témáját, a dzsentrit

utolsó éveinek legjelentősebb alkotás a balladisztikus, népies kisregény, a Sárga rózsa

tüdővérzései ellenére nem foglalkozik az elmúlással, utolsó szavai: „És most aludni fogok.”

Regényköltészete

legtermékenyebb, legolvasottabb, legnagyobb szókincsű írónk

Eugene Sue, Victor Hugo, Walter Scott, Charles Dickens hatása

Jellemző vonások

romantikus széppróza - Nyugat-Európában már a realizmus az uralkodó

romantikus és realista elemek keveredése

a meseszövés szélsőségesen romantikus; nagy mesélőerő, humor, anekdoták

szereplők nem fejlődnek; Jókai mellőzi az analitikus lélekrajzot

Négy alaptípus

heroikus, pl. A kőszívű ember fiai

anekdotikus, pl. Egy magyar nábob

vallomásregény, pl. Az arany ember

kalandregény, pl. Fekete gyémántok

Az arany ember

Regényjellemzők

1872-ben jelenik meg a Hon című folyóiratban

műfaj: társadalomregény, „anti-karrierregény”

antikapitalista regény, társadalomkritika, utópia

források, élményalapok

komáromi gyermekkor

érzelmi válság: Noémi lakjában Lukanics Ottília búvik meg

romantikus felvezetés gyökere Rousseau, Voltaire, Hoffmann

angol változat címe Modern Midas - mitikus eredetű szimbolika

kapitalizálódó világról szerzett ismeretek

nagynénjétől hallott történet

összefogott szerkezet

több szálon futó cselekmény, ehhez anekdoták, életképek, idillek kapcsolódnak

az összes fontos szereplő megjelenik a mű elején

történet 1828 őszén indul, időrendben halad

lezáratlanság: a boldogság csak 50 évig tarthat, a sziget utána az államé

Tímár Mihály alakja

Tímár fejlődési szakaszai adják az elbeszélés vázát

vívódó hős Jókainál csak itt fordul elő

Jókai saját világképét ábrázolja Tímár sorsában

egy személyen belül ütközik az erkölcs

a sok pénz akadálya Tímár boldogságának (ellentmondás)

„modern bűnbeesés”

árulás: tisztviselők megvesztegetése, Tímea pénzének megtartása

Tímár erkölcsös, de erkölcsisége kikezdhető - könnyen kísértésbe esik

öncélú tevékenység Brazovics tönkretétele

Tímeával való házassága előtt van mentség a bűneire

tisztességtelen üzleteinek, korrupciós ügyeinek van humánus haszna (pozitív externália J )

kettős életet él

Tímea és Noémi különböző értékeket képviselnek, mindkettő hűséges, tisztességes, szép

a két élet összevéve boldoggá tenné Tímárt, de az „életek" nem „összegezhetők”

megoldás: cserehalál Krisztyán Tódorral

megtisztulás a szigeten - utópisztikus motívum

sziget a felvilágosodás korától az izoláltság szimbóluma (Robinson)

kapcsolódik hozzá a paradicsom-, ill. a kert-motívum

a Senki szigete a haszonelvű társadalom ellenpontja, rousseau-i idill

Jellemábrázolás

realista jellemábrázolás, típusokat teremt

társadalomban előforduló tipikus jellemvonások mellett egyéni vonások is vannak

Tímea: „alabástrom szobor", hideg, merev, mesterkélt; nem szerelmes, csak hálás

Noémi: naiv, bájos, kedves, igazi szerető; végletesen eszményített alak

Athalie: démonian gonosz, a visszautasított szerelem (Kucsuka) a bosszú megszállottjává teszi

Krisztyán: kalandor, kém, zsaroló - nem ilyennek született, a körülmények tették romlottá