Jókai Mór
(1825 - 1904)
Életútja
Ifjúkor
született Komáromban, apja nemesi származású ügyvéd
csodagyereknek tartják: fiatalon versei jelennek meg, kitűnően rajzol
1837 apja meghal, Vály Ferenc komáromi tanár neveli tovább
Pápán tanul, az önképzőkörben megismerkedik Petőfivel, Kecskeméten ügyvédi oklevél
1846 első regényének (
Hétköznapok) sikere után dönt az írói pálya mellettA forradalom el
őtt és utánPesten tagja a Tízek Társaságának, szerkesztője az Életképeknek
12 pont fogalmazója, Nemzeti színházban lecsillapítja a rendbontókat1848 főszereplője, a
feleségül veszi az ünnepelt színésznőt, Laborfalvi Rózát
felháborodás L. R. törvénytelen gyermeke és kora miatt (8 évvel idősebb Jókainál)
csatlakozik Kossuthhoz: alföldi toborzó út, Debrecen
eleinte köztársaságpárti, később a megbékélés és a kiegyezés híve
a világosi fegyverletétel csaknem az öngyilkosságba kergeti
felesége megmenti, négy hónapig rejtőzködnek a bükkbeli Tardonán
Írói kibontakozás
50-es években kezd sokat írni, kezdetben álnéven (Sajó)
kezdetben történelmi regények vigasztaló célzattal, pl. Erdély aranykora
Egy magyar nábob (1854) és a Kárpáthy Zoltán (1855)meghatározó művei az
1867-től országgyűlési képviselő
szilárd anyagi helyzet: nyaraló Balatonfüreden
Családi konfliktusok
1869 feleségét nyugdíjazzák, ettől megkeseredik, féltékeny lesz
Jókai beleszeret gyámleányába (Lukanics Ottília), aki azonban korán meghal
több nagy műve születik ekkor
A kőszívű ember fiai, És mégis mozog a föld, Fekete gyémántok, Az arany ember
Az utolsó évek
1894 ötvenéves írói jubileuma, elkezdik kiadni összes műveinek 100 kötetét
felesége meghal, új házasság a húszéves Nagy Bella színésznővel (felháborodás)
irányregények helyét átveszik a kaland(or)regények
érinti a századvég nagy témáját, a dzsentrit
utolsó éveinek legjelentősebb alkotás a balladisztikus, népies kisregény, a
Sárga rózsatüdővérzései ellenére nem foglalkozik az elmúlással, utolsó szavai: „És most aludni fogok.”
Regényköltészete
legtermékenyebb, legolvasottabb, legnagyobb szókincsű írónk
Eugene Sue, Victor Hugo, Walter Scott, Charles Dickens hatása
Jellemz
ő vonásokromantikus széppróza - Nyugat-Európában már a realizmus az uralkodó
romantikus és realista elemek keveredése
a meseszövés szélsőségesen romantikus; nagy mesélőerő, humor, anekdoták
szereplők nem fejlődnek; Jókai mellőzi az analitikus lélekrajzot
Négy alaptípus
heroikus, pl. A k
őszívű ember fiaianekdotikus, pl. Egy magyar nábob
vallomásregény, pl. Az arany ember
kalandregény, pl. Fekete gyémántok
Az arany ember
Regényjellemzők
1872-ben jelenik meg a Hon című folyóiratban
műfaj: társadalomregény, „anti-karrierregény”
antikapitalista regény, társadalomkritika, utópia
források, élményalapok
komáromi gyermekkor
érzelmi válság: Noémi lakjában Lukanics Ottília búvik meg
romantikus felvezetés gyökere Rousseau, Voltaire, Hoffmann
angol változat címe Modern Midas - mitikus eredetű szimbolika
kapitalizálódó világról szerzett ismeretek
nagynénjétől hallott történet
összefogott szerkezet
több szálon futó cselekmény, ehhez anekdoták, életképek, idillek kapcsolódnak
az összes fontos szereplő megjelenik a mű elején
történet 1828 őszén indul, időrendben halad
lezáratlanság: a boldogság csak 50 évig tarthat, a sziget utána az államé
Tímár Mihály alakja
Tímár fejlődési szakaszai adják az elbeszélés vázát
vívódó hős Jókainál csak itt fordul elő
Jókai saját világképét ábrázolja Tímár sorsában
egy személyen belül ütközik az erkölcs
a sok pénz akadálya Tímár boldogságának (ellentmondás)
„modern bűnbeesés”
árulás: tisztviselők megvesztegetése, Tímea pénzének megtartása
Tímár erkölcsös, de erkölcsisége kikezdhető - könnyen kísértésbe esik
öncélú tevékenység Brazovics tönkretétele
Tímeával való házassága előtt van mentség a bűneire
tisztességtelen üzleteinek, korrupciós ügyeinek van humánus haszna (pozitív externália J )
kettős életet él
Tímea és Noémi különböző értékeket képviselnek, mindkettő hűséges, tisztességes, szép
a két élet összevéve boldoggá tenné Tímárt, de az „életek" nem „összegezhetők”
megoldás: cserehalál Krisztyán Tódorral
megtisztulás a szigeten - utópisztikus motívum
sziget a felvilágosodás korától az izoláltság szimbóluma (Robinson)
kapcsolódik hozzá a paradicsom-, ill. a kert-motívum
a Senki szigete a haszonelvű társadalom ellenpontja, rousseau-i idill
Jellemábrázolás
realista jellemábrázolás, típusokat teremt
társadalomban előforduló tipikus jellemvonások mellett egyéni vonások is vannak
Tímea: „alabástrom szobor", hideg, merev, mesterkélt; nem szerelmes, csak hálás
Noémi: naiv, bájos, kedves, igazi szerető; végletesen eszményített alak
Athalie: démonian gonosz, a visszautasított szerelem (Kucsuka) a bosszú megszállottjává teszi
Krisztyán: kalandor, kém, zsaroló - nem ilyennek született, a körülmények tették romlottá