Egyházashetyén születik, régi nemesi család egyetlen gyermeke

apja nevelési elveinek köszönhetően csak 13-éves korában kezd iskolába járni

összeütközésbe kerül a soproni evangélikus líceum merev szokásaival

iskolában sokat olvas (pl. Horatiust), németül és latinul tanul

egyszer megszökik katonának, majd 7 év után kilép

anyja halála után, 1794-ben feleségül veszi Dukai Takács Zsuzsannát

Niklán (vagy ahogy Berzsenyi gyakran viccesen írta: Miklán) telepednek le

jómódú nagybirtokos, verseket csak az íróasztalfiókjának ír

1803-ban Kis János evangélikus pap felfedezi, és elküldi 3 versét Kazinczynak

ezután intenzív levelezés indul meg Kazinczy és Berzsenyi közt

1813-ban megjelenik Berzsenyi két verseskötete összesen 137 verssel

1817-ben a Tudományos Gyűjteményben megjelenik Kölcsey recenziója

bírálja Berzsenyi költészetét

Berzsenyiben elhallgat a költő, esztétikai tanulmányokat folytat

nyolc év után válaszol a recenzióra

Kölcsey klasszicista elvekre épített kifogásait a romantika nevében utasítja vissza

a Magyar Tudós Társaság első vidéki tagja

1808-ig

főleg ódákat ír, Kazinczy is erre a szerepre szánja

1804-től elkezd elégiákat írni, melyek személyes érzelmeit tükrözik, a világtól való elfordulásról és a költészetbe való menekülésről szólnak

1808 - 1817

bölcselkedő művek a felvilágosodás jellemző témáiról

episztolákat is ír, melyekben egy-egy hosszabb gondolatmenetet fejt ki, valamint epigrammákat, melyek egy gondolatról szólnak csattanós formában

1817-ben Kölcsey recenziója folytán alkotói válságba kerül

1817 után

alig alkot, főleg tudományos munkák

műveiben ötvözi az értekező-elmélkedő és a társalgó hangot

klasszicizmus

antik mintára történő verselés

törekvés a tökéletesség elérésére, antik (horatiusi) életfilozófia

„Carpe Diem", „Aurea medicritas" - arany középút követése

örökös nyugtalanság, harmóniára való törekvés

tanító szándék, szónoki hangnem

kétféle logikai versszerkezet (induktív és deduktív)

Horatiushoz és Csokonaihoz hasonlóan verseit hosszan csiszolja

romantika

érzelmi túlfűtöttség; zaklatottság, nyugtalanság

tökéletesség, végtelenség iránti vágy

metaforikus képhasználat - alapulhat képzeleten vagy asszociáción

jellemző a töredékesség

hazafias óda - a nemzet létkérdéseivel foglalkozik

nemzet jövőéért érzett aggodalom jelenik meg

klasszicista és romantikus vonások keveredése

a vers témája Horatiustól eredeztethető

ókori utalások, mitológiai elemek, alkaioszi strófa

szenvedélyesség, pátosz, nagy ellentétek

nagy ellentétek: jelen és múlt erkölcse

reménytelenség hatja át a költemény pátoszát

egyre táguló mértékben villan össze a jelen és a múlt

szerkezet: klasszikus szózat, alkaioszi strófa

megszólítás (E/2) - erkölcsi ítélet, ellentét (romlásnak indult, hajdan erős)

2. vsz. - múltbeli helytállás, 3. vsz. - a „vár" átértékelődése a jelenben

három szakaszon át a múlt bizonyító tényei sorakoznak

utána (7. szakasztól) 4 versszakra tágul az önostorozás

tölgy-metafora

11-12. versszakban még megjelenik a dicső múlt

lezárásban elégikus hangnem, pesszimizmus kiteljesedése

jellegzetes nyelvezet, „energiás" szavak, kifejezések

minta: Horatius Leuconoéhoz és Thaliarcushoz című versei

központ: a költő megpróbálja az elégedettség illúziójába ringatni magát

a jelen értékeinek fölfedezése: „Szakítsd le minden óra virágát"

lezárás nyitottá teszi a művet

antik szóhasználat

8-10 elégiát ír összesen

kedélybetegsége, csüggedtsége, kiábrándultsága jelenik meg

fő témák: mulandóság, idő gyors múlása, elkerülhetetlen végzet

„barátné": Dukai Takács Judit

episztolaként indul, de a költő hamar befelé fordul, és magáról ír - magának

központ: az öregség, búcsú az élet örömeitől

„szüretem estvéli órái" - átvitten is érthető, az életre vonatkozóan

a tűz hatására megindul az ábrándozás az élet „eltűnt örömeiről”

mindennek vége kivéve két dolgot:

„szelíd szerelem" - „kanócom pislogó lángjai"

„bús melancholiám szomorgó nótája" - költészet („őszibogár”)

mondanivaló: a falusi élet elzártsága, lelki társtalanság

a hangsúly a mondanivalóra helyeződik, amely még a strófaszerkezetet is szétfeszíti: az utolsó versszak ötsoros

a szókészletből hiányoznak az antik utalások

nem töredék, hanem létösszegző vers

eredeti cím: Az ősz, Kazinczy adta neki az új címet

közelítő: melléknévi igenév, egy folyamatot jelöl, riadalmat sugall

toposz: „a szárnyas idő hirtelen elrepül” - elmúlás érzése

szerkezet

durva őszi táj leírása negatív festéssel (vizuális és auditív eszközök)

a jelen sivársága mellett megjelenik a múlt értékeinek elvesztése is

negyedik strófában filozófiai általánosítás

lezárásban (5-6) szomorú lemondás az elmúlt ifjúságról

lélek kiégettsége, halála miatti panasz

Lolli - nem valóságos személy, pusztán a szerelem jelképe

értékszerkezet alapja a természet; minden, ami jó lenne, az nincs

ellentmondásos szókincs: antikos és filozófiai (pl. jelenés)

szentimentalista stílusú idő- értékszembesítő vers

forma: első aszklepiadészi versszak

3 kis aszklepiadészi sor: — — | — u u | — || — u u | — u | —

1 glükoni sor: — — | — u u | — u | —

vidék és Pest szembeállítása: ő falusi, mégis Pestet szereti

hiányzik neki a szellemi közösség

életformáján mégsem tud változtatni - „rokon kebel" kellene

formakincs a szónoki stílusból:

indítás: válasz az előző levélre; sok mellékmondat, a végén főmondat

„Ha van mit ennünk…": körmondat

érvelő, meggyőző vers

önmagát vádolja, mivel műveletlennek nevezte a feleségét, pedig ennek leginkább ő (Berzsenyi) az oka

Berzsenyi nőről vallott véleményének megváltozása