1883-ban születik Szekszárdon, művelt, katolikus, értelmiségi család

1889-1991 elemi iskola Budapesten, majd Pécsen

1893 pécsi cisztercita gimnázium (apja és nagyapja is itt tanult)

1898 apja meghal, a családot az anyai nagymama (Cenci néni) fogja össze

1901-1905 a budapesti bölcsészkar hallgatója

Négyesi-féle stílusgyakorlatokon ismerkedik meg Kosztolányival, Juhász Gyulával

filozófusnak készül (Spinoza, Hume, Schopenhauer, Nietzsche), viták Zalai Bélával

kezdetben (1900-tól) verseit csak barátainak küldözgeti

1908-1911 tanár Fogarason - nem érzi jól magát

1908 megjelenik 15 verse a Holnapban

olaszországi utazások, megtanul görögül, felfedezi Henri Bergsont (filozófia)

1909 első kötete: Levelek Iris koszorújáról

1911 újpesti főgimnázium, majd tisztviselő-telepi gimnázium - Hatvany Lajos támogatása

rákospalotai otthon, innen jár villamossal a Bristol kávéházba

megjelenik második kötete, a Herceg, hátha megjön a tél is!

jelentős irodalomtörténeti tanulmányok 1910-11-ben (Petőfi, Arany, Vörösmarty)

megjelenik A második ének c. mesedrámája (a Nyugatban csak a harmadik rész, A vihar)

1913-1923 lefordítja Dante Isteni színjátékát

megjelenik A gólyakalifa c. fantasztikus regénye (könyv alakban 1916-ban)

világháború kitörésének híre Szekszárdon éri

1915 Játszottam a kezeddel c. verse miatt sajtóhadjárat indul ellene

1916 Nyugat zeneakadémiai matinéján felolvassa a Húsvét előtt c. versét

1916 harmadik verseskötete: Recitativ

1917 Fortissimo című verse miatt vádat emelnek ellene (vallási vétség)

1919 egyetemi tanár a világirodalmi tanszéken

1920 a Petőfi és a Kisfaludy társaság kizárja, rendőri zaklatás, A nyugtalanság völgye c. kötet

1921 házasság Tanner Ilonával (írói nevén Török Sophie)

állandó rendőri felügyelet

1922 megszűnik a rendőri felügyelet, megjelenik a Tímár Virgil fia c. lélektani regény

1921 - 1927 Halálfiai c. család- és nemzedékregény

1923 házat vásárol az esztergomi Előhegyen, itt tölti a nyarait

1923 Baudaleire-fordítások (Szabó Lőrinccel és Juhász Gyulával), Kártyavár c. regény

1925 Sziget és tenger c. kötet

1927 Babits az elhunyt Baumgarten Ferenc alapítvány kurátora lesz - jó fizetés

1929 Osvát halála után Móriczcal együtt szerkesztik a Nyugatot

Az istenek halnak, az ember él c. kötet

1931 Bartókkal együtt a francia becsületrend lovagja

1933 egyedül szerkeszti a Nyugatot

Elza pilóta, avagy a tökéletes társadalom c. hátborzongató utópia

Versenyt az esztendőkkel! c. kötet

1934 húszrészes előadássorozata indul a rádióban, felfigyelnek nehéz légzésére

Az európai irodalom története c. olvasónapló, beszámoló olvasási élményekről

1937 Babits Mihály összes versei

Hatholdas rózsakert c. novelláskötet

1938 gégeműtét, hangját elveszti, „Beszélgetőfüzetekkel” kommunikál

Jónás könyve a Nyugatban, egy év múlva Jónás imája

1939 Keresztül-kasul az életemen c. tanulmányok, emlékezések

1940 olasz San Remo-díj Dante-fordításáért, az MTA tagja

1941 sugárkezelés folytán elmegy a hangja, Oidipus Kolónosban fordítás

tavaszt Esztergomban tölti, augusztus elején a budapesti Szieszta szanatóriumban meghal

kötet záró verse (epilógus = utószó), műfaj: elégia

útkereső vers a világ ábrázolásáról

az egyéniség, az „én" korlátozza a költői szándékot

nyelv tökéletlen rendszer - nem elégséges a világ megragadására

emberi megismerő-képesség korlátozott

akarat tágítható, de ez nem elég a világ objektív ábrázolásához

hiábavaló erőfeszítés, tehetetlenség - az elégedetlenség költeménye

formában a hagyomány és az újítás keveredik: reneszánsz szonettforma új rímszerkezettel

Babits irtózott a napi politikától, a véres csütörtök megrázó élménye mégis versírásra késztette

antik formával ellensúlyozza az aktualitást (műfaj: elégia, forma: disztichon)

tehetetlen magány ábrázolása

peremváros falusias hangulatát impresszionista képek jelenítik meg

nominális stílus

Babits a forradalomtól az igazságot várta, a hazugság elsöprését

erkölcsi győzelem érdekében vállalta volna a forradalommal járó barbárságot is

vers a képi síkról gondolati síkra vált

nagy pusztítás után teremteni kell

Húsvét előtt (1926)

megjelenés a Háború és béke közt című kötetben

Babits a verset felolvassa a Zeneakadémia Nyugat-matinéján

teher számára a nyilvánosság - vers eleje a megszólalás szükségességét hordozza

cím: Krisztus szenvedése (keresztre feszítéstől a feltámadásig tartó időszak)

hosszú, nehezen kibomló beszéd a háború ellen

vers a végére letisztul, dalszerűbbé válik

felütés feltételes mellékmondattal; Babits háromszor is újrakezdi

visszanyúlás Vörösmarty retorikájához - áradó, romantikus, expresszív körmondat

Babits szenvedélye szétfeszíti a formákat - szabad versre emlékeztető rapszódia

háború pusztításának ábrázolása metaforákon keresztül: vér, malom (körforgás)

elszemélytelenedés: gép-metafora

többszörösen felépített mondatszerkezet, drámai fokozás során jut el a béke szóig

nem találja a megfelelő szavakat

zárlatban a harmónia vágya szólal meg

háborús pusztítás okait, felelőseit értelmetlen keresni - pacifista gondolatok

a Nyugatban jelenik meg, utána Babitsot istenkáromlással vádolják

expresszionista, provokatív költemény - látszólag rendezetlen forma

monológ, vita a süket Istennel

alvó isten képe Goethétől

indítás kérdéssel - kétely a gondviselésben

anyák és önmaga megszólítása

vers végén visszatér az indító kérdés

Vörösmarty gondolatainak megidézése - Emberek, Előszó

három szerkezeti egység

anyák megszólítása

végén új ige: imuljatok (Babits ismét nyelvi korlátokba ütközik)

férfiak ellenállása - káromlás

ember jellemzése - kiszakadt Istenből, elfordult tőle (Vörösmarty)

halvány reménysugár: értékek megőrizhetőek az utókornak (Ady: Mag hó alatt)

a Húsvét előtt óta Babits elkomorult - pesszimista zárlat

Petőfi koszorúi (1923)

Petőfi születésének 100. évfordulójára születő vers

Babits elítéli a nagy költő eszméinek megtagadását, kisajátítását

utolsó három szakasz az új nemzedéktől várja a jövő szabadságának megteremtését

értékeit elvesztő haza metaforája

rendszer legjobb fiait tagadja meg (Móricz, Bartók, Babits)

helyettük ismeretlen írók (üveggyöngyök)

a Versenyt az esztendőkkel! kötet (ld. később) cím nélküli, dőlt betűvel szedett bevezető verse

első megjelenés A megfakult hangok címmel a Nyugatban

jeremiádokra emlékeztető sirám benyomását kelti

forma hozzájárul ehhez: tízsoros strófák, monoton rímek

fájdalmas önarckép: Babits a kivert kutyával azonosítja magát

költői fejlődésének új szakaszához ért, amelyhez nem megfelelőek a „megfakult hangok”

nyelvi virtuozitásának nincs létjogosultsága az egyre keményebb világban

végén költői kötelességtudat legyűri az akadályokat

lezárás új, nagy alkotások ígéretével

cím folyamatot jelöl, Berzsenyi Közelítő tél című verséhez hasonlóan

műfaj: elégia - a halállal való viszonyt hivatott ábrázolni

refrén: „meg kell halni" - két versszakonként visszatér - belenyugvás

középkor megidézése a formában és a halálhoz való viszonyban

halál tragédiájának feloldása

személyes vonulat: odaforduló „asszonyi jóság"

katolikus szemlélet: az egyén halála egyetemes szemszögből nem tragédia

az egyes versszakok különböző kulturális korszakokat elevenítenek fel

1. naturalizmus; 2-3. realizmus; 4. dal, gyermekvers; 5. klasszicizmus, Arany

6. szecesszió, Ady; 7. dal, Petőfi; 8. Arany; 9. szecesszió

kultúrtörténeti összegzés - értékek megőrzése

forma: 10-es trocheusok, ereszkedő

vers egy évvel Babits műtétje előtt készült, címe népszokást idéz

Szent Balázs Armenia püspöke volt, majd vértanúhalált halt (elvágták a torkát)

személyes, segélykérésre komponált vers

elődök: Janus Pannonius, Csokonai

forma: epodosz (hosszú és rövid sorok váltakozása) - Horatius kedvelt elmélkedő formája

horatiusi filozófia, a nagy előd mindig megtalálta a halál ellenszerét

klasszicizált segélykérések sora

Babits megőrzi méltóságát, a fájdalmat eltávolítja magától

lineáris szerkezet

gyermekkor megidézése - idill

felnőttkor jelenetezése - szorongó aggodalom

elmélkedés a betegségről, halálról

lezárás: halállal való szembesülés Balázs segítségével

Babitsnak sikerül elhitetni önmagával, hogy „nem is olyan nagy dolog a halál"

forrás: Károli Gáspár 1590-es bibliája - 12 próféta könyve

bibliai történet megtartása néhány eltéréssel

külső elbeszélői nézőpont

a Bibliában hallgatnak Jónásra, itt feleslegesen prédikál

szerkezet

1. rész: megbízás, prófétai szerep visszautasítása

Isten megbízását nem lehet visszautasítani

ironikus ábrázolás, naturalisztikus részletezés

2. rész: Jónás a cethalban háromnapi meditáció után „megbékél" a szereppel

3. rész: Jónás a bűnös városban - háromszori figyelmeztetése kudarcot vall

4. rész: 40-napi várakozás, Jónás egyre haragosabb; tök-metafora

Ninive itt a Bibliával ellentétben nem tér meg, Isten mégis megbocsát

Jónás a szellem embere, nem alkalmazkodik a közösséghez, Istent nem érti

Babits önmagával azonosítja

Jónás kényszerből lett próféta

modern parabola, bibliai példázat újraértelmezése

„vétkesek közt cinkos, aki néma"

lezárás Isten tanításával

emberi értékeket meg kell őrizni, puszta haragból elpusztítani nem szabad

prófétának magasabb céljai is vannak próféciájánál

Jónás ítélkezni próbál - ellentétben áll a prófétaszereppel

nyelvezet

archaizálás több stílusrétegből

sokféle hangnem a triviális ironizálástól az emelkedett, ünnepélyes pátoszig