Arany János
(1817 - 1882)
Életútja
Népi sarjadék: nagyszalontai gyökerek
szerény anyagi körülmények, családi tragédiák (testvérei közül csak
egy marad életben)
visszahúzódó természet, gyenge testalkat, korán vonzódni kezd az
irodalomhoz
Mozgalmas diákkor, kicsapongásokkal
14 éves korától segédtanító; műveltsége egyre nő
Nagyszalonta után Debrecenben tanul, közben egy évig Kisújszálláson művelődik
1835-ben színész Debrecenben, majd egy álom hatására kiábrándul az
életformából
hazagyalogol; otthon apja megvakult, anyja rövidesen meghal
ifjúkori élményei és bűntudata többször megjelennek későbbi
műveiben
Életmódváltás, eltávolodás az irodalomtól
iskolaigazgató-helyettes Nagyszalontán, majd másodjegyző
házasság Ercsey Juliannával, utána felhagy minden művészettel, a
családjának él
1842-től Szilágyi István (iskolatárs) hatására görög klasszikusokat
és Shakespeare-t fordít
Költői indulás: epikus alkotások
Az elveszett alkotmány még nem hoz
igazi sikert, noha első a Kisfaludy-t. pályázatán
Toldi (1846) után széleskörű népszerűség,
Petőfi barátsága; belekezd a Toldi
estéjébe
1848 - összeomlás
a Nép barátja lapot szerkeszti, majd nemzetőr, belügyminisztériumi
fogalmazó
Világos után elveszti állását, Geszten nevelő a Tisza családnál
Nagykőrösi tanár
1851-től 9 évig tanít - kimerítő munka, keveset ír, főképp
balladákat
vége felé komor kedély; lelki és testi bajok, sipoly (szolgát elküldik)
Tevékeny évek Pesten
a Kisfaludy-társaság igazgatója, folyóiratokat indít, az Akadémia
titkára
megírja a Buda halálát (1863); további írói terveket sző
Alkotói válság, majd kései gyöngyszem: Őszikék
lánya, Juliska 1865-ben bekövetkező halála után tíz évig nem ír
1877-ben a Margitszigeten megírja az
Őszikéket
és befejezi a Toldi szerelmét
hosszú betegeskedés után Pesten éri a halál 1882-ben
Költői indulása: epikus művek
Az elveszett alkotmány (1845)
első jelentős műve; hét énekből álló hexameteres vígeposz
minta: Homérosz, Vergilius
választási küzdelem szatirikus költői megfogalmazása
a konzervatív és a haladó szellemiségű párt küzdelme
beszédes, humoros nevek (Rák
Bende, Hamarfy)
Arany nem tud példaképet felmutatni
sok elismerés mellett Vörösmarty kritikája: "mintha irodalmunk
vaskorát élnők"
Toldi (1846)
műfaj: eposszá növelt idill, forrás: Ilosvai Selymes Péter
történeti tárgyú mű: népmonda-hős különféle próbatételek során
válik hőssé
Toldi Miklós eszményi hős, a nemzeti egység megtestesítője
egységes, optimista világkép (Aranynál A rab gólya című versben változik
meg)
kompozíció: lírai előhang, majd 12 ének lineáris elbeszélő
szerkezettel
cselekményben népmesei motívumok találhatóak (pl. a kisebbik fiú győz)
Toldi összetett jellem - túllép a népmesei hős szerepén
nemesi büszkeség és jobbágyi megalázottság keveredése
népies nyelvezet, több elemből alkotott sajátos stílus
Toldi estéje
műfaj: eposszá növelt elégia
metaforikus cím: Toldi utolsó életszakasza
az indításban a napszak- mellett az évszakmetaforika is szerepet kap (ősz)
két magatartás ütközése: Toldi Miklós (konzervatív) és Nagy Lajos
(haladó)
Toldi: nemzeti hagyományokra támaszkodó fejlődés, fellépés az idegen
hatások ellen
Lajos: alkalmazkodni kell a történelmi időhöz, emberiség eredményeit
át kell venni
Arany egyiküknek sem ad igazat - a két gondolkodásmód ötvözete lenne
a helyes
ironikus ábrázolásmód + meditatív jellegű elmélkedések
cselekmény 6 jóformán akciómentes jelenetre oszlik
1. az öreg, megfáradt Toldi bemutatása; saját sírját ássa;
királlyal összekülönbözött, mert túl fényűzőnek tartja az udvart
(erkölcsi puhányság)
2. út Budára, epizód: a Gyulafi fivéreket megöli a kérkedő olasz vitéz
3. bevonulás Budára; ironikus ábrázolás, a nép csak Bencét meri
gúnyolni; bajvívás, győzelem az olasz ellen
4. Toldi dicsősége; király meghívja; nem felhőtlen az öröme, mert
magányos
5. Toldi a királyi udvarban hirtelen felindulásból megöl három őt gúnyoló
apródot (gúnydalban szerelmi szál) - nem képes önmagát legyőzni
6. Toldi halála, végrendelete; erkölcsi magasság; vita a királlyal
Toldi szerelme
hosszú keletkezéstörténet, végleges forma csak 1879-ben
Arany "adóssága", nem arat vele sikert
túlbonyolított történet, epikus hitel hiánya
Buda halála (1863)
Arany a nemzeti eposzt próbálja megteremteni
trilógiát tervez, amelynek első része lenne a Buda halála
források: hun-magyar mondakör, Nibelung-ének, Hildebrand-ének
alapkérdés: meg lehet-e osztani a hatalmat
Buda, hun király, megosztja testvérével, Etelével a hatalmat
idegenek szerepe (Etele felesége, Krimhilda; ármánykodó Detre) éket
ver a testvérek közé
Buda ellopatja az "Isten kardját", erre testvére párbajban
megöli
végén Gyöngyvér (Buda özvegye) megátkozza Krimhildát - nemzeti
katasztrófa előképe
idegenek fontos szerepet játszanak a tragédiában
Detre: keleti gótok királya volt - kisebbség, sértettség
Krimhilda első férje (Szigfrid) haláláért akar bosszút állni a hunok
segítségével
nyelvezet: ószerűen naiv forma, a krónikák egyszerű nyelve
Az 50-es évek lírai verstermése
A rab gólya (1847)
az 50-es évek verseinek előfutára; az epikától való eltávolodást
jeleníti meg
allegorikus személyiségrajz, a művészi lét ábrázolása
madár: a lélek, a magyar táj szimbóluma
gólya: költöző madár - az elvágyódás jelképe
Arany befelé forduló, introvertált költő
nem tudja elviselni a ráerőltetett epikus költő szerepét
nehezen tud váltani, a népszerűséget börtönnek érzi
a rab gólya képe visszatér az Epilogus végén
Letészem a lantot (1850)
ars poetica, költői lét ábrázolása
forradalom utáni kiábrándultság - nem érdemes tovább írni
műfaj: elégiko-óda: ünnepélyes téma, elégikus szomorúság
belső küzdelem ábrázolása
idő-értékszembesítő kompozíció, elégikus lezárás
szimbólumok: lant (költészet), fa (toposz)
zárt, keretes kompozíció
felütés indoklása a múltba való visszatekintés által történik
természetmetaforika: mozgalmas tavasz a reformkort jelképezi
evokáció: Petőfi megidézése a 4-5. versszakokban
idősíkok közötti ellentét: a jelen csupa hiány
refrén az utolsó versszakban megváltozik - a múlt visszahozhatatlan
Ősszel (1850)
az előző versre sok tekintetben hasonlít
túllép a művészet tárgyalásán, az egész élet lehetetlenségéről
szól
műfaj: idő-értékszembesítő elégiko-óda
két sík, két világ: Homérosz és Osszián világa
az elmélkedést a vers születésének körülményei vezetik be
két világ megjelenésének aránya csaknem szimmetrikus
Homérosz a múlt, Osszián a jelen szimbólumává válik
Osszián költészete James MacPherson skót költő hamisítványa - Arany
korában még eredetinek hitték
lehangoló lezárás: magyar és kelta nép tragikus sorsának párhuzamba
állítása
a nép halálával megszűnik az igény a költészet iránt
zárt strófaszerkezet a középkori stanzára emlékeztet + trocheikus
lejtés
átgondolt kompozíció, versszakok közepén gyakran mondatfordulat
Kertben (1851)
a személyes válság jellegzetes verse - keserű illúzióvesztés
alapgondolat a vers végén: modern világ elidegenedése, közönyössége
cím fogalmi és jelképes síkon is értelmezhető
belső, zárt világ; védettség, harmónia
vers végére a kép átértékelődik - védettség fenntartásának
lehetetlensége
indítás a lírai alanyt állítja az életkép középpontjába, innen lép
tovább
fák sebeiről asszociálhatunk az emberek sebeire
meditatív helyzet, tűnődő részvét, elutasító irónia - pesszimista
végkicsengés
szerkezet - pictura és sententia keveredése
konkrét helyzet után a helyszín és a gondolati ív is egyre tágul
a kiinduló kép az 5. versszakban megváltozva tér vissza
6. versszakban szentenciózus mondat, káini emberkép (forrás:
Vörösmarty)
zárt strófaszerkezet, formailag az eddigiekhez hasonlít
A lejtőn (1857)
elégikus dal
műfaji és formai váltás: személyesebb líra
Arany lehántja a jelenetezést, a szcenikát - a szimbolizmus előfutára
múlt és jelen összehasonlítása, jelenből hiányoznak a múlt egyes
értékei
komor életérzés: halál felé vezető út (lejtő), bizonytalanság ("mint
ki éjjel vízbe gázol")
korszellemmel egybeeső dezillúzió
egységes hangnem, hiányzik a vigasztaló, feloldó befejezés
Arany második jelentős lírai korszaka
Őszikék
hosszú hallgatás előzi meg
1877-ben írja az Őszikéket a Margitszigeten "kapcsos könyvbe"
ihletett versek, költői szándék nélkül
régi műfajok felelevenítése, gyakori a visszatekintés, a befele
fordulás
megcsendesült, belenyugvó hangnem
Epilogus (1877)
nagy, létösszegző, drámai vers
cím jelentése: utószó - külső nézőpontot teremt térben és időben
hármas felépítés, az egyes szerkezeti egységek 5 versszakból állnak
a szakaszok elején visszacsatolás az első strófához
első egység
életút, etika allegorikus megjelenítése
szerény, visszafogott életforma, szegénység
konfliktusok elutasítása ("úri lócsiszár")
szerénység mögé bújtatott gőg, bölcsesség
a múltról szól ironikus hangnemben
költői kibontakozás nehézsége, nem is sikerült teljesen ("gyalog
jártam")
második egység
belső értékhiány és külső elismerés ellentéte
nemzeti (mandátumos) költő szerep visszautasítása
lírájában sem tud kiteljesedni
töredékesség - a teljességet nem lehet versben megjeleníteni
harmadik egység
teljesületlen vágyak, célok megjelenése
intim, bensőséges hangulat
megjelenik a kertészkedés, mint a művészlét, a nyugalom metaforája
utolsó versszakban megbomlik az addigi bölcselkedő rezignáltság
töredékes lezárás, A rab gólya felidézése
Balladák
A műballada műfaja
ballare = táncolni
Goethe fedezi fel: őstojás az irodalomban: líra + dráma + epika
tragédia dalban elbeszélve
gyökerei a népballadák, romantikus műfaj
jellemző a töredékesség, az elliptikus (kihagyásra épülő) szerkesztés,
a sűrítés
Arany balladái
Arany népi közegben nő fel - sok népballadát ismer
balladaköltészete Nagykőrösön bontakozik ki, cél: hatni a népre
elsősorban történelmi forrásokból merít, de ír lélektani
balladákat is
pl. Ágnes asszony, A walesi bárdok, V. László
Őszikék között zömmel lélektani balladák, népi témák, misztikum
megjelenése
pl. Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás
csoportosítás téma szerint
történelmi téma: V. László, A walesi bárdok, Mátyás anyja, Szondi
két apródja
népi téma: Ágnes asszony, Vörös Rébék, Tengeri hántás
misztikum: Tetemre hívás, Híd-avatás
szerkezet szerinti csoportosítás
egyszólamú, lineáris szerkesztésű
egyszólamú, körkörös szerkezetű
kétszólamú, egyidejű cselekvések egybefonódása
V. László (1853)
téma a Hunyadi-mondakörből
V. László megígéri, hogy nem Hunyadi Lászlót nem vonja felelősségre
Cillei Ulrik haláláért
háromszólamú kompozíció, a három szál egymásba fonódik
V. László vívódása és halála
természeti képsor: hangulatteremtés, vihar, majd csend
a rabok szökése: félelem, bizonytalanság
lélektani ballada epikus alappal
Ágnes asszony (1853)
lélektani ballada, a valós alap (geszti falu bolondja) kevésbé jelentős
Arany a bűnhődés, a megőrülés folyamatát ábrázolja, a bűnre csak következtetni
lehet
körkörös balladaszerkezet
a vers végén kettéválik a valós és a pszichikai idő
Szondi két apródja (1856)
kétszólamú ballada, átgondolt szerkezet
bevezetés természeti képpel, hangulatteremtés, erkölcsi
hozzáállást sugall
egyik szólam: török szolga és az apródok párbeszéde
másik szólam: az apródok dala Szondi dicsőségéről
Arany nyelvi eszközökkel is jellemzi a beszélőt
török jövevényszavak használata
a török szolga alacsonyabb rendű megnyilvánulásai kiemelik az apródok
nagyságát
A walesi bárdok (1857)
Aranyt eredetileg a hazánkba látogató brit uralkodópárt dicsőítő óda
írására kérték fel
egyszólamú ballada, amely a walesi dalnokok helytállását méltatja az
elnyomással szemben
Tetemre hívás (1877)
népi és misztikus alapra épülő ballada
a néphit szerint a halott sebe gyilkosának jelenlétében újra vérezni
kezd
egyszólamú szerkesztés, drámai kompozíció
hosszú feszültségkeltést követően jut el a nyomozás Bárczi Benő
gyilkosáig
tragikus értékvesztés (Benő fölöslegesen halt meg, igazi bűnös
nincs)
három szerkezeti egység
a halál körülményei, következményei (félmúlt igeidő)
a gyilkos keresése
Abigél bűnhődése, a megőrülés a ballada lélektani része
bravúros szimultán forma
Híd-avatás (1877)
a Margit-híd felavatásának alkalmából írta Arany
modernizálódó társadalom ellentmondásosságát próbálja megragadni
technikai, gazdasági újítások szembeállítása a tönkretett
életekkel
kétszólamú, kétsíkú ballada: konkrét eset + látomás
párhuzamos szerkezetű versszakok, egyre gyorsuló cselekmény