Arany János

szerény anyagi körülmények, családi tragédiák (testvérei közül csak egy marad életben)
visszahúzódó természet, gyenge testalkat, korán vonzódni kezd az irodalomhoz

14 éves korától segédtanító; műveltsége egyre nő
Nagyszalonta után Debrecenben tanul, közben egy évig Kisújszálláson művelődik
1835-ben színész Debrecenben, majd egy álom hatására kiábrándul az életformából
hazagyalogol; otthon apja megvakult, anyja rövidesen meghal
ifjúkori élményei és bűntudata többször megjelennek későbbi műveiben

iskolaigazgató-helyettes Nagyszalontán, majd másodjegyző
házasság Ercsey Juliannával, utána felhagy minden művészettel, a családjának él
1842-től Szilágyi István (iskolatárs) hatására görög klasszikusokat és Shakespeare-t fordít

Az elveszett alkotmány még nem hoz igazi sikert, noha első a Kisfaludy-t. pályázatán
Toldi (1846) után széleskörű népszerűség, Petőfi barátsága; belekezd a Toldi estéjébe

a Nép barátja lapot szerkeszti, majd nemzetőr, belügyminisztériumi fogalmazó
Világos után elveszti állását, Geszten nevelő a Tisza családnál

1851-től 9 évig tanít - kimerítő munka, keveset ír, főképp balladákat
vége felé komor kedély; lelki és testi bajok, sipoly (szolgát elküldik)

a Kisfaludy-társaság igazgatója, folyóiratokat indít, az Akadémia titkára
megírja a Buda halálát (1863); további írói terveket sző

lánya, Juliska 1865-ben bekövetkező halála után tíz évig nem ír
1877-ben a Margitszigeten megírja az Őszikéket és befejezi a Toldi szerelmét
hosszú betegeskedés után Pesten éri a halál 1882-ben
 

első jelentős műve; hét énekből álló hexameteres vígeposz

minta: Homérosz, Vergilius

választási küzdelem szatirikus költői megfogalmazása

a konzervatív és a haladó szellemiségű párt küzdelme
beszédes, humoros nevek (Rák Bende, Hamarfy)
Arany nem tud példaképet felmutatni

sok elismerés mellett Vörösmarty kritikája: "mintha irodalmunk vaskorát élnők"

műfaj: eposszá növelt idill, forrás: Ilosvai Selymes Péter
történeti tárgyú mű: népmonda-hős különféle próbatételek során válik hőssé

Toldi Miklós eszményi hős, a nemzeti egység megtestesítője
egységes, optimista világkép (Aranynál A rab gólya című versben változik meg)

kompozíció: lírai előhang, majd 12 ének lineáris elbeszélő szerkezettel

cselekményben népmesei motívumok találhatóak (pl. a kisebbik fiú győz)

Toldi összetett jellem - túllép a népmesei hős szerepén

nemesi büszkeség és jobbágyi megalázottság keveredése

népies nyelvezet, több elemből alkotott sajátos stílus

műfaj: eposszá növelt elégia
metaforikus cím: Toldi utolsó életszakasza

az indításban a napszak- mellett az évszakmetaforika is szerepet kap (ősz)

két magatartás ütközése: Toldi Miklós (konzervatív) és Nagy Lajos (haladó)

Toldi: nemzeti hagyományokra támaszkodó fejlődés, fellépés az idegen hatások ellen
Lajos: alkalmazkodni kell a történelmi időhöz, emberiség eredményeit át kell venni
Arany egyiküknek sem ad igazat - a két gondolkodásmód ötvözete lenne a helyes

ironikus ábrázolásmód + meditatív jellegű elmélkedések
cselekmény 6 jóformán akciómentes jelenetre oszlik

1. az öreg, megfáradt Toldi bemutatása; saját sírját ássa; királlyal összekülönbözött, mert túl fényűzőnek tartja az udvart (erkölcsi puhányság)
2. út Budára, epizód: a Gyulafi fivéreket megöli a kérkedő olasz vitéz
3. bevonulás Budára; ironikus ábrázolás, a nép csak Bencét meri gúnyolni; bajvívás, győzelem az olasz ellen
4. Toldi dicsősége; király meghívja; nem felhőtlen az öröme, mert magányos
5. Toldi a királyi udvarban hirtelen felindulásból megöl három őt gúnyoló apródot (gúnydalban szerelmi szál) - nem képes önmagát legyőzni
6. Toldi halála, végrendelete; erkölcsi magasság; vita a királlyal

hosszú keletkezéstörténet, végleges forma csak 1879-ben
Arany "adóssága", nem arat vele sikert
túlbonyolított történet, epikus hitel hiánya

Arany a nemzeti eposzt próbálja megteremteni

trilógiát tervez, amelynek első része lenne a Buda halála

források: hun-magyar mondakör, Nibelung-ének, Hildebrand-ének
alapkérdés: meg lehet-e osztani a hatalmat

Buda, hun király, megosztja testvérével, Etelével a hatalmat
idegenek szerepe (Etele felesége, Krimhilda; ármánykodó Detre) éket ver a testvérek közé
Buda ellopatja az "Isten kardját", erre testvére párbajban megöli
végén Gyöngyvér (Buda özvegye) megátkozza Krimhildát - nemzeti katasztrófa előképe

idegenek fontos szerepet játszanak a tragédiában

Detre: keleti gótok királya volt - kisebbség, sértettség
Krimhilda első férje (Szigfrid) haláláért akar bosszút állni a hunok segítségével

nyelvezet: ószerűen naiv forma, a krónikák egyszerű nyelve

 

az 50-es évek verseinek előfutára; az epikától való eltávolodást jeleníti meg
allegorikus személyiségrajz, a művészi lét ábrázolása

madár: a lélek, a magyar táj szimbóluma
gólya: költöző madár - az elvágyódás jelképe

Arany befelé forduló, introvertált költő

nem tudja elviselni a ráerőltetett epikus költő szerepét
nehezen tud váltani, a népszerűséget börtönnek érzi

a rab gólya képe visszatér az Epilogus végén

ars poetica, költői lét ábrázolása

forradalom utáni kiábrándultság - nem érdemes tovább írni

műfaj: elégiko-óda: ünnepélyes téma, elégikus szomorúság

belső küzdelem ábrázolása
idő-értékszembesítő kompozíció, elégikus lezárás

szimbólumok: lant (költészet), fa (toposz)
zárt, keretes kompozíció

felütés indoklása a múltba való visszatekintés által történik
természetmetaforika: mozgalmas tavasz a reformkort jelképezi
evokáció: Petőfi megidézése a 4-5. versszakokban
idősíkok közötti ellentét: a jelen csupa hiány
refrén az utolsó versszakban megváltozik - a múlt visszahozhatatlan

az előző versre sok tekintetben hasonlít

túllép a művészet tárgyalásán, az egész élet lehetetlenségéről szól

műfaj: idő-értékszembesítő elégiko-óda
két sík, két világ: Homérosz és Osszián világa

az elmélkedést a vers születésének körülményei vezetik be
két világ megjelenésének aránya csaknem szimmetrikus
Homérosz a múlt, Osszián a jelen szimbólumává válik
Osszián költészete James MacPherson skót költő hamisítványa - Arany korában még eredetinek hitték

lehangoló lezárás: magyar és kelta nép tragikus sorsának párhuzamba állítása

a nép halálával megszűnik az igény a költészet iránt

zárt strófaszerkezet a középkori stanzára emlékeztet + trocheikus lejtés

átgondolt kompozíció, versszakok közepén gyakran mondatfordulat

a személyes válság jellegzetes verse - keserű illúzióvesztés

alapgondolat a vers végén: modern világ elidegenedése, közönyössége

cím fogalmi és jelképes síkon is értelmezhető

belső, zárt világ; védettség, harmónia
vers végére a kép átértékelődik - védettség fenntartásának lehetetlensége

indítás a lírai alanyt állítja az életkép középpontjába, innen lép tovább

fák sebeiről asszociálhatunk az emberek sebeire
meditatív helyzet, tűnődő részvét, elutasító irónia - pesszimista végkicsengés

szerkezet - pictura és sententia keveredése

konkrét helyzet után a helyszín és a gondolati ív is egyre tágul
a kiinduló kép az 5. versszakban megváltozva tér vissza
6. versszakban szentenciózus mondat, káini emberkép (forrás: Vörösmarty)

zárt strófaszerkezet, formailag az eddigiekhez hasonlít

elégikus dal
műfaji és formai váltás: személyesebb líra

Arany lehántja a jelenetezést, a szcenikát - a szimbolizmus előfutára

múlt és jelen összehasonlítása, jelenből hiányoznak a múlt egyes értékei

komor életérzés: halál felé vezető út (lejtő), bizonytalanság ("mint ki éjjel vízbe gázol")

korszellemmel egybeeső dezillúzió

egységes hangnem, hiányzik a vigasztaló, feloldó befejezés
 

Őszikék

hosszú hallgatás előzi meg
1877-ben írja az Őszikéket a Margitszigeten "kapcsos könyvbe"
ihletett versek, költői szándék nélkül
régi műfajok felelevenítése, gyakori a visszatekintés, a befele fordulás

megcsendesült, belenyugvó hangnem

nagy, létösszegző, drámai vers
cím jelentése: utószó - külső nézőpontot teremt térben és időben
hármas felépítés, az egyes szerkezeti egységek 5 versszakból állnak

a szakaszok elején visszacsatolás az első strófához

életút, etika allegorikus megjelenítése

szerény, visszafogott életforma, szegénység
konfliktusok elutasítása ("úri lócsiszár")
szerénység mögé bújtatott gőg, bölcsesség

a múltról szól ironikus hangnemben
költői kibontakozás nehézsége, nem is sikerült teljesen ("gyalog jártam")

belső értékhiány és külső elismerés ellentéte
nemzeti (mandátumos) költő szerep visszautasítása

lírájában sem tud kiteljesedni

töredékesség - a teljességet nem lehet versben megjeleníteni

teljesületlen vágyak, célok megjelenése
intim, bensőséges hangulat

megjelenik a kertészkedés, mint a művészlét, a nyugalom metaforája

utolsó versszakban megbomlik az addigi bölcselkedő rezignáltság

töredékes lezárás, A rab gólya felidézése
 

A műballada műfaja

ballare = táncolni
Goethe fedezi fel: őstojás az irodalomban: líra + dráma + epika

tragédia dalban elbeszélve

gyökerei a népballadák, romantikus műfaj
jellemző a töredékesség, az elliptikus (kihagyásra épülő) szerkesztés, a sűrítés

Arany balladái

Arany népi közegben nő fel - sok népballadát ismer
balladaköltészete Nagykőrösön bontakozik ki, cél: hatni a népre

elsősorban történelmi forrásokból merít, de ír lélektani balladákat is
pl. Ágnes asszony, A walesi bárdok, V. László

Őszikék között zömmel lélektani balladák, népi témák, misztikum megjelenése

pl. Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás

csoportosítás téma szerint

történelmi téma: V. László, A walesi bárdok, Mátyás anyja, Szondi két apródja
népi téma: Ágnes asszony, Vörös Rébék, Tengeri hántás
misztikum: Tetemre hívás, Híd-avatás

szerkezet szerinti csoportosítás

egyszólamú, lineáris szerkesztésű
egyszólamú, körkörös szerkezetű
kétszólamú, egyidejű cselekvések egybefonódása

téma a Hunyadi-mondakörből

V. László megígéri, hogy nem Hunyadi Lászlót nem vonja felelősségre Cillei Ulrik haláláért

háromszólamú kompozíció, a három szál egymásba fonódik

V. László vívódása és halála
természeti képsor: hangulatteremtés, vihar, majd csend
a rabok szökése: félelem, bizonytalanság

lélektani ballada epikus alappal

lélektani ballada, a valós alap (geszti falu bolondja) kevésbé jelentős
Arany a bűnhődés, a megőrülés folyamatát ábrázolja, a bűnre csak következtetni lehet
körkörös balladaszerkezet
a vers végén kettéválik a valós és a pszichikai idő

kétszólamú ballada, átgondolt szerkezet

bevezetés természeti képpel, hangulatteremtés, erkölcsi hozzáállást sugall
egyik szólam: török szolga és az apródok párbeszéde
másik szólam: az apródok dala Szondi dicsőségéről

Arany nyelvi eszközökkel is jellemzi a beszélőt

török jövevényszavak használata
a török szolga alacsonyabb rendű megnyilvánulásai kiemelik az apródok nagyságát

Aranyt eredetileg a hazánkba látogató brit uralkodópárt dicsőítő óda írására kérték fel
egyszólamú ballada, amely a walesi dalnokok helytállását méltatja az elnyomással szemben

népi és misztikus alapra épülő ballada

a néphit szerint a halott sebe gyilkosának jelenlétében újra vérezni kezd

egyszólamú szerkesztés, drámai kompozíció

hosszú feszültségkeltést követően jut el a nyomozás Bárczi Benő gyilkosáig
tragikus értékvesztés (Benő fölöslegesen halt meg, igazi bűnös nincs)

három szerkezeti egység

a halál körülményei, következményei (félmúlt igeidő)
a gyilkos keresése
Abigél bűnhődése, a megőrülés a ballada lélektani része

bravúros szimultán forma

a Margit-híd felavatásának alkalmából írta Arany
modernizálódó társadalom ellentmondásosságát próbálja megragadni

technikai, gazdasági újítások szembeállítása a tönkretett életekkel

kétszólamú, kétsíkú ballada: konkrét eset + látomás
párhuzamos szerkezetű versszakok, egyre gyorsuló cselekmény