Arany János

(1817 - 1882)

Életútja

 

Népi sarjadék: nagyszalontai gyökerek

szerény anyagi körülmények, családi tragédiák (testvérei közül csak egy marad életben)
visszahúzódó természet, gyenge testalkat, korán vonzódni kezd az irodalomhoz

Mozgalmas diákkor, kicsapongásokkal

14 éves korától segédtanító; műveltsége egyre nő
Nagyszalonta után Debrecenben tanul, közben egy évig Kisújszálláson művelődik
1835-ben színész Debrecenben, majd egy álom hatására kiábrándul az életformából
hazagyalogol; otthon apja megvakult, anyja rövidesen meghal
ifjúkori élményei és bűntudata többször megjelennek későbbi műveiben

Életmódváltás, eltávolodás az irodalomtól

iskolaigazgató-helyettes Nagyszalontán, majd másodjegyző
házasság Ercsey Juliannával, utána felhagy minden művészettel, a családjának él
1842-től Szilágyi István (iskolatárs) hatására görög klasszikusokat és Shakespeare-t fordít

Költői indulás: epikus alkotások

Az elveszett alkotmány még nem hoz igazi sikert, noha első a Kisfaludy-t. pályázatán
Toldi
(1846) után széleskörű népszerűség, Petőfi barátsága; belekezd a Toldi estéjébe

1848 - összeomlás

a Nép barátja lapot szerkeszti, majd nemzetőr, belügyminisztériumi fogalmazó
Világos után elveszti állását, Geszten nevelő a Tisza családnál

Nagykőrösi tanár

1851-től 9 évig tanít - kimerítő munka, keveset ír, főképp balladákat
vége felé komor kedély; lelki és testi bajok, sipoly (szolgát elküldik)

Tevékeny évek Pesten

a Kisfaludy-társaság igazgatója, folyóiratokat indít, az Akadémia titkára
megírja a Buda halálát (1863); további írói terveket sző

Alkotói válság, majd kései gyöngyszem: Őszikék

lánya, Juliska 1865-ben bekövetkező halála után tíz évig nem ír
1877-ben a Margitszigeten megírja az Őszikéket és befejezi a Toldi szerelmét
hosszú betegeskedés után Pesten éri a halál 1882-ben
 

Költői indulása: epikus művek

 

Az elveszett alkotmány (1845)

első jelentős műve; hét énekből álló hexameteres vígeposz
minta: Homérosz, Vergilius
választási küzdelem szatirikus költői megfogalmazása
a konzervatív és a haladó szellemiségű párt küzdelme
beszédes, humoros nevek (Rák Bende, Hamarfy)
Arany nem tud példaképet felmutatni
sok elismerés mellett Vörösmarty kritikája: "mintha irodalmunk vaskorát élnők"

Toldi (1846)

műfaj: eposszá növelt idill, forrás: Ilosvai Selymes Péter
történeti tárgyú mű: népmonda-hős különféle próbatételek során válik hőssé
Toldi Miklós eszményi hős, a nemzeti egység megtestesítője
egységes, optimista világkép (Aranynál A rab gólya című versben változik meg)
kompozíció: lírai előhang, majd 12 ének lineáris elbeszélő szerkezettel
cselekményben népmesei motívumok találhatóak (pl. a kisebbik fiú győz)
Toldi összetett jellem - túllép a népmesei hős szerepén
nemesi büszkeség és jobbágyi megalázottság keveredése
népies nyelvezet, több elemből alkotott sajátos stílus

Toldi estéje

műfaj: eposszá növelt elégia
metaforikus cím: Toldi utolsó életszakasza
az indításban a napszak- mellett az évszakmetaforika is szerepet kap (ősz)
két magatartás ütközése: Toldi Miklós (konzervatív) és Nagy Lajos (haladó)
Toldi: nemzeti hagyományokra támaszkodó fejlődés, fellépés az idegen hatások ellen
Lajos: alkalmazkodni kell a történelmi időhöz, emberiség eredményeit át kell venni
Arany egyiküknek sem ad igazat - a két gondolkodásmód ötvözete lenne a helyes
ironikus ábrázolásmód + meditatív jellegű elmélkedések
cselekmény 6 jóformán akciómentes jelenetre oszlik
1. az öreg, megfáradt Toldi bemutatása; saját sírját ássa; királlyal összekülönbözött, mert túl fényűzőnek tartja az udvart (erkölcsi puhányság)
2. út Budára, epizód: a Gyulafi fivéreket megöli a kérkedő olasz vitéz
3. bevonulás Budára; ironikus ábrázolás, a nép csak Bencét meri gúnyolni; bajvívás, győzelem az olasz ellen
4. Toldi dicsősége; király meghívja; nem felhőtlen az öröme, mert magányos
5. Toldi a királyi udvarban hirtelen felindulásból megöl három őt gúnyoló apródot (gúnydalban szerelmi szál) - nem képes önmagát legyőzni
6. Toldi halála, végrendelete; erkölcsi magasság; vita a királlyal

Toldi szerelme

hosszú keletkezéstörténet, végleges forma csak 1879-ben
Arany "adóssága", nem arat vele sikert
túlbonyolított történet, epikus hitel hiánya

Buda halála (1863)

Arany a nemzeti eposzt próbálja megteremteni
trilógiát tervez, amelynek első része lenne a Buda halála
források: hun-magyar mondakör, Nibelung-ének, Hildebrand-ének
alapkérdés: meg lehet-e osztani a hatalmat
Buda, hun király, megosztja testvérével, Etelével a hatalmat
idegenek szerepe (Etele felesége, Krimhilda; ármánykodó Detre) éket ver a testvérek közé
Buda ellopatja az "Isten kardját", erre testvére párbajban megöli
végén Gyöngyvér (Buda özvegye) megátkozza Krimhildát - nemzeti katasztrófa előképe
idegenek fontos szerepet játszanak a tragédiában
Detre: keleti gótok királya volt - kisebbség, sértettség
Krimhilda első férje (Szigfrid) haláláért akar bosszút állni a hunok segítségével
nyelvezet: ószerűen naiv forma, a krónikák egyszerű nyelve

 

Az 50-es évek lírai verstermése

 

A rab gólya (1847)

az 50-es évek verseinek előfutára; az epikától való eltávolodást jeleníti meg
allegorikus személyiségrajz, a művészi lét ábrázolása
madár: a lélek, a magyar táj szimbóluma
gólya: költöző madár - az elvágyódás jelképe
Arany befelé forduló, introvertált költő
nem tudja elviselni a ráerőltetett epikus költő szerepét
nehezen tud váltani, a népszerűséget börtönnek érzi
a rab gólya képe visszatér az Epilogus végén

Letészem a lantot (1850)

ars poetica, költői lét ábrázolása
forradalom utáni kiábrándultság - nem érdemes tovább írni
műfaj: elégiko-óda: ünnepélyes téma, elégikus szomorúság
belső küzdelem ábrázolása
idő-értékszembesítő kompozíció, elégikus lezárás
szimbólumok: lant (költészet), fa (toposz)
zárt, keretes kompozíció
felütés indoklása a múltba való visszatekintés által történik
természetmetaforika: mozgalmas tavasz a reformkort jelképezi
evokáció: Petőfi megidézése a 4-5. versszakokban
idősíkok közötti ellentét: a jelen csupa hiány
refrén az utolsó versszakban megváltozik - a múlt visszahozhatatlan

Ősszel (1850)

az előző versre sok tekintetben hasonlít
túllép a művészet tárgyalásán, az egész élet lehetetlenségéről szól
műfaj: idő-értékszembesítő elégiko-óda
két sík, két világ: Homérosz és Osszián világa
az elmélkedést a vers születésének körülményei vezetik be
két világ megjelenésének aránya csaknem szimmetrikus
Homérosz a múlt, Osszián a jelen szimbólumává válik
Osszián költészete James MacPherson skót költő hamisítványa - Arany korában még eredetinek hitték
lehangoló lezárás: magyar és kelta nép tragikus sorsának párhuzamba állítása
a nép halálával megszűnik az igény a költészet iránt
zárt strófaszerkezet a középkori stanzára emlékeztet + trocheikus lejtés
átgondolt kompozíció, versszakok közepén gyakran mondatfordulat

Kertben (1851)

a személyes válság jellegzetes verse - keserű illúzióvesztés
alapgondolat a vers végén: modern világ elidegenedése, közönyössége
cím fogalmi és jelképes síkon is értelmezhető
belső, zárt világ; védettség, harmónia
vers végére a kép átértékelődik - védettség fenntartásának lehetetlensége
indítás a lírai alanyt állítja az életkép középpontjába, innen lép tovább
fák sebeiről asszociálhatunk az emberek sebeire
meditatív helyzet, tűnődő részvét, elutasító irónia - pesszimista végkicsengés
szerkezet - pictura és sententia keveredése
konkrét helyzet után a helyszín és a gondolati ív is egyre tágul
a kiinduló kép az 5. versszakban megváltozva tér vissza
6. versszakban szentenciózus mondat, káini emberkép (forrás: Vörösmarty)
zárt strófaszerkezet, formailag az eddigiekhez hasonlít

A lejtőn (1857)

elégikus dal
műfaji és formai váltás: személyesebb líra
Arany lehántja a jelenetezést, a szcenikát - a szimbolizmus előfutára
múlt és jelen összehasonlítása, jelenből hiányoznak a múlt egyes értékei
komor életérzés: halál felé vezető út (lejtő), bizonytalanság ("mint ki éjjel vízbe gázol")
korszellemmel egybeeső dezillúzió
egységes hangnem, hiányzik a vigasztaló, feloldó befejezés
 

Arany második jelentős lírai korszaka

 

Őszikék

hosszú hallgatás előzi meg
1877-ben írja az Őszikéket a Margitszigeten "kapcsos könyvbe"
ihletett versek, költői szándék nélkül
régi műfajok felelevenítése, gyakori a visszatekintés, a befele fordulás
megcsendesült, belenyugvó hangnem

Epilogus (1877)

nagy, létösszegző, drámai vers
cím jelentése: utószó - külső nézőpontot teremt térben és időben
hármas felépítés, az egyes szerkezeti egységek 5 versszakból állnak
a szakaszok elején visszacsatolás az első strófához
első egység
életút, etika allegorikus megjelenítése
szerény, visszafogott életforma, szegénység
konfliktusok elutasítása ("úri lócsiszár")
szerénység mögé bújtatott gőg, bölcsesség
a múltról szól ironikus hangnemben
költői kibontakozás nehézsége, nem is sikerült teljesen ("gyalog jártam")
második egység
belső értékhiány és külső elismerés ellentéte
nemzeti (mandátumos) költő szerep visszautasítása
lírájában sem tud kiteljesedni
töredékesség - a teljességet nem lehet versben megjeleníteni
harmadik egység
teljesületlen vágyak, célok megjelenése
intim, bensőséges hangulat
megjelenik a kertészkedés, mint a művészlét, a nyugalom metaforája
utolsó versszakban megbomlik az addigi bölcselkedő rezignáltság
töredékes lezárás, A rab gólya felidézése
 

Balladák

 

A műballada műfaja

ballare = táncolni
Goethe fedezi fel: őstojás az irodalomban: líra + dráma + epika
tragédia dalban elbeszélve
gyökerei a népballadák, romantikus műfaj
jellemző a töredékesség, az elliptikus (kihagyásra épülő) szerkesztés, a sűrítés

Arany balladái

Arany népi közegben nő fel - sok népballadát ismer
balladaköltészete Nagykőrösön bontakozik ki, cél: hatni a népre
elsősorban történelmi forrásokból merít, de ír lélektani balladákat is
pl. Ágnes asszony, A walesi bárdok, V. László
Őszikék között zömmel lélektani balladák, népi témák, misztikum megjelenése
pl. Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás
csoportosítás téma szerint
történelmi téma: V. László, A walesi bárdok, Mátyás anyja, Szondi két apródja
népi téma: Ágnes asszony, Vörös Rébék, Tengeri hántás
misztikum: Tetemre hívás, Híd-avatás
szerkezet szerinti csoportosítás
egyszólamú, lineáris szerkesztésű
egyszólamú, körkörös szerkezetű
kétszólamú, egyidejű cselekvések egybefonódása

V. László (1853)

téma a Hunyadi-mondakörből
V. László megígéri, hogy nem Hunyadi Lászlót nem vonja felelősségre Cillei Ulrik haláláért
háromszólamú kompozíció, a három szál egymásba fonódik
V. László vívódása és halála
természeti képsor: hangulatteremtés, vihar, majd csend
a rabok szökése: félelem, bizonytalanság
lélektani ballada epikus alappal

Ágnes asszony (1853)

lélektani ballada, a valós alap (geszti falu bolondja) kevésbé jelentős
Arany a bűnhődés, a megőrülés folyamatát ábrázolja, a bűnre csak következtetni lehet
körkörös balladaszerkezet
a vers végén kettéválik a valós és a pszichikai idő

Szondi két apródja (1856)

kétszólamú ballada, átgondolt szerkezet
bevezetés természeti képpel, hangulatteremtés, erkölcsi hozzáállást sugall
egyik szólam: török szolga és az apródok párbeszéde
másik szólam: az apródok dala Szondi dicsőségéről
Arany nyelvi eszközökkel is jellemzi a beszélőt
török jövevényszavak használata
a török szolga alacsonyabb rendű megnyilvánulásai kiemelik az apródok nagyságát

A walesi bárdok (1857)

Aranyt eredetileg a hazánkba látogató brit uralkodópárt dicsőítő óda írására kérték fel
egyszólamú ballada, amely a walesi dalnokok helytállását méltatja az elnyomással szemben

Tetemre hívás (1877)

népi és misztikus alapra épülő ballada
a néphit szerint a halott sebe gyilkosának jelenlétében újra vérezni kezd
egyszólamú szerkesztés, drámai kompozíció
hosszú feszültségkeltést követően jut el a nyomozás Bárczi Benő gyilkosáig
tragikus értékvesztés (Benő fölöslegesen halt meg, igazi bűnös nincs)
három szerkezeti egység
a halál körülményei, következményei (félmúlt igeidő)
a gyilkos keresése
Abigél bűnhődése, a megőrülés a ballada lélektani része
bravúros szimultán forma

Híd-avatás (1877)

a Margit-híd felavatásának alkalmából írta Arany
modernizálódó társadalom ellentmondásosságát próbálja megragadni
technikai, gazdasági újítások szembeállítása a tönkretett életekkel
kétszólamú, kétsíkú ballada: konkrét eset + látomás
párhuzamos szerkezetű versszakok, egyre gyorsuló cselekmény