1877-ben születik Érmindszenten (Észak-Erdély), apja kevés földdel rendelkező nemes

„bocskoros nemesség" - nemesi büszkeség, keresik a dicső ősöket (főleg öccse)

érmindszenti elemi iskola, majd 1888-tól nagykárolyi piarista gimnázium (nem tetszik neki)

1892 - Zilah, Wesselényi Miklós Református Kollégium

Kincs Gyula, irodalomtanár indítja el a költészet útján

az ő lapjában (Szilágy) jelenik meg Ady első verse, a Március 20.

Ady sokat olvas: kortárs regényeket (Jókai, Eötvös), valamint Petőfit, Vörösmartyt, Vajdát

1896 - debreceni jogakadémia, egy évig tanul itt, de nem készül jogi pályára

műveltsége tovább nő: Auguste Comte, Friedrich Nietzsche tanaival ismerkedik

lapoknál dolgozik, 1899-től a függetlenségpárti Debrecennél

1899 végén baráti tanácsra Nagyváradra kerül, lapoknál dolgozik

Szabadság (szabadelvű), majd 1901-től Nagyváradi Napló (nívós ellenzéki)

radikális politikai nézetek: cél az uralkodó osztály hatalmának megtörése

két Párizst megjárt jó barát: Nagy Endre, Bíró Lajos

szerelmi kaland egy orfeumi táncosnővel - szifilisz (Mihályi Rozália csókja)

Diósi Ödönné Brüll Adél (Léda), Párizsban élő asszony pártfogásába veszi

1903-ban Nagyváradra jön, Adyval egymásba szeretnek

1904-ben Párizsba utaznak, Ady Baudelaire-t és Verlaine-t olvas Léda fordításában

1905-ben Budapestre tér haza, a liberális-radikális Budapesti Naplónál dolgozik

1906 - megjelenik az első „igazi” Ady-kötet, az Új versek

vegyes fogadtatás: egyesek mellé állnak, a konzervatívok nem értik

a támadások elől Párizsba menekül, onnan küldözgeti haza a cikkeit

egy évvel később tér haza - a BN-nál nem dolgozhat tovább

megjelenik a Vér és arany - további támadások

Révész Béla főszerkesztő barátsága révén cikkei jelenhetnek meg a Népszavában

1908-ban megindul a Nyugat: vezetője, Ignotus, az irodalmi liberalizmus képviselője

Ady Nagyváradon részt vesz a Holnap irodalmi társaság megalapításában

ismételt támadások, Ady „kiborul", megírja A duk-duk affért - igazságtalan vádak

Herczeg Ferenc lapjában, az Új időkben jelenik meg

1909 - a népszavás Csizmadia Sándor tiltakozik Ady ellen, Ady válasza a Küldöm a frigy-ládát

egészsége fokozatosan romlik, gyakran utazik külföldre (7szer jár Párizsban)

Lédával 1912-ben szakít, ennek lenyomata az Elbocsátó, szép üzenet (kegyetlen vers)

ennek hatására sokan írnak neki, köztük 1911-től Boncza Berta (Csinszka, 16) is

1915-ben házasság a csucsai lánnyal Budapesten; az első éveket Csucsán töltik

1917-ben Csinszka háromszobás pesti lakást örököl apjától

Ady egészsége romlik, lelkileg összezúzza a háború, aggódik Erdélyért

verseit a háborús propaganda közepette még a Nyugat sem adja közre

1918 - megjelenik A halottak élén, Hatvany Lajos kiadásában

az eredetileg tervezettnek a fele jelenik meg, a maradék 1923-ban (Az utolsó hajók)

1918 őszén betegsége súlyosbodik: kisebb hűdés folytán elveszti beszédkészségét

utolsó versét Ignotus ösztönzésére írja: Üdvözlet a győzőnek

köztársaság kikiáltásakor megjelenik a Parlamentben

a Vörösmarty Akadémia elnökké választja, megnyitó beszédét már képtelen elmondani

1919-ben egy szanatóriumban, tüdőgyulladás miatt éri a halál

a nemzet halottjaként temetik el a Nemzeti Múzeum előcsarnokából

 

Ady első igazi kötete - költői programjának első állomása

itt jelenik meg először Ady jellegzetes stílusa

itt alakulnak ki szimbolizmusának főbb vonásai

kulcsszó: új

szerelemábrázolás: Léda asszony zsoltárai

magyarságkép: A magyar ugaron

élményanyag: Daloló Párizs

személyiségrajz, én-kép: Szűz ormok vándora

kiemelt szerep: az Új versek bevezető alkotása

ars poetica és költői programvers: újdonság a költészet minden területén

Ady minden konvencióval szakítani akar

újszerű képanyag - honfoglalás korabeli képek

önmagát a pogány Vazullal állítja párhuzamba

a konzervatívok megtestesítője Pusztaszer, a vérszerződés helyszíne

új ábrázolásmód - legfőbb elemek az ellentét és a szimbolizmus

strófaszerkezet (későbbi Ady-versekre is igaz): szimultán, de néha eltér a kötöttségektől

forma és tartalom egysége

tájleíró vers és látomásos allegória Magyarországról

ugar - parlagon hagyott föld, Magyarország elmaradottságát szimbolizálja

romantikus hangnem, elődjének Shelley tekinthető (Óda a nyugati szélhez)

zaklatott rímszerkezet, sok alakzat, gazdag képrendszer:

„régmúlt virágok" - dicső múlt

„alvó lélek" - rejtett értékek

„buja föld", „szent humusz" - termékenység

„vad indák", „csönd van" - zárkózottság

ellentmondásos szerkezet: emelkedés, majd reménytelenség a zárlatban

gondolkodó erőt lehúzza a műveletlen közeg - a művészet tragédiája

a művésznek sokat számít a közeg

Janus Pannonius hasonló gondolatokat ír az Egy dunántúli mandulafáról-ban

jellemrajz a csordásról: szemlélődő, érzékeny, belülről figyelő ember

„kunfajta" - megtörhetetlen

halál, bor, nő - középkori költészet jelképei

 

Léda előtt futó kapcsolatok provokatív daccal való ábrázolása (pl. Mihályi Rozália)

kiteljesedés Lédával való találkozás után

nem igazi boldogság, inkább izgalom, amelyből Ady költeményei táplálkoznak

újszerű szerem-szemlélet, lázadó értékrend

Ady belátja, hogy a szerelem nem harmonikus érzés

ambivalens érzelmek ábrázolása (a szerelem „örök harc és nász")

plátói szerelem tagadása - a szerelem érzelmi és testi kapcsolat

megjelenés a Vér és Arany című kötetben (1907)

jellemző versek: Harc a Nagy-úrral, Mi urunk: a pénz, A nagy Pénztárnok

az Új versek központi ciklusa A magyar ugaron

hazaszeretet új megnyilvánulása: nemzetostorozó indulat, harc a korlátoltság ellen

tájleíró vers és látomásos allegória Magyarországról

ugar - parlagon hagyott föld, Magyarország elmaradottságát szimbolizálja

romantikus hangnem, elődjének Shelley tekinthető (Óda a nyugati szélhez)

zaklatott rímszerkezet, sok alakzat, gazdag képrendszer:

„régmúlt virágok" - dicső múlt

„alvó lélek" - rejtett értékek

„buja föld", „szent humusz" - termékenység

„vad indák", „csönd van" - zárkózottság

ellentmondásos szerkezet: emelkedés, majd reménytelenség a zárlatban

személyes élmény idillikus képe (párizsi út), majd személyes tragédia

Ősz: az elmúlás megszemélyesített jelképe

találkozás vele nem tragikus, inkább „komázás, kacérkodás" (Mohácsy)

tragikussá a vers második felében válik - súg valamit, amitől minden elborul

belső jelenet kivetítődik a külvilágra, a világ azonban közönyösen reagál

a versben végig jelen van a dinamizmus - eleinte lassú (ballag), majd gyors (szaladt) mozgás

„én tudom csupán" - a magány kifejeződése

megjelenés Az Illés szekerén kötetben (1908), 1912-ig minden kötetben helyet kap a téma

útkereső, „két meggyőződésű” versek - Ady nem hívő, keresi a lelki támaszt

„Hiszek hitetlenül Istenben" - Ady önmagának teremt istenképet; személyes kapcsolat

néha a költő, néha az isten kap nagyobb hangsúlyt a versekben

ifjúság emlékei keverednek az isten-kereséssel - végén nem sikerül, Ady örök sorsa a keresés

látomássá párolt jelenet

antropomorfizált, meseszerű istenkép, gyermeki nézőpontból

katolikus vallással ellentétes, pogány hagyományokhoz visszanyúló személyesítés

gyermeki riadalom kisugároz a környezetre is

„leszállított érték": esetlen, méltóság nélküli öregúr

sikertelen a találkozás, csak a képzelet játéka

 

nem igazi boldogság, inkább izgalom, amelyből Ady költeményei táplálkoznak

Léda gyakran ösztönző erőként hat Adyra, ő szervezi párizsi „meneküléseit”

újszerű szerem-szemlélet, lázadó értékrend

Ady belátja, hogy a szerelem nem harmonikus érzés

ambivalens érzelmek ábrázolása (a szerelem „örök harc és nász")

plátói szerelem tagadása - a szerelem érzelmi és testi kapcsolat

a szerelem építő és pusztító, soha véget nem érő körforgás

szerelem és dekadencia összekapcsolása

jellemző versek: A könnyek asszonya, A Léda arany-szobra, Mert engem szeretsz

megjelenés A halottak élén (1918) kötetben

Ady ekkorra már megfáradt, elcsendesült, a lázadó hév eltűnt belőle

meg tudja becsülni a feléje áradó szerelmet, szeretetet

Ady oltalmat, gyengédséget vár Csinszkától a halállal szemben, cserébe hű, igaz életet él

élete alkonyán Adynak szüksége van a Csinszka által nyújtott biztonságérzetre

nagy hangsúlyt kap a szerelem mellett az elmúlás

gyakori az elégikus hangnem

a Csinszka-versek kapcsolódnak a világháborús költészethez

Ady a megbomlott világrenddel szemben keresi a nyugalmat

jellemző versek: Nézz, Drágám, kincseimre; De ha mégis?

szem, kéz: két ember összetartozásának archetipikus jelképe, biztonságérzetet sugall

népdalszerű kompozíció, formai puritánság - hangsúly a mondanivalóra helyeződik

pilléres szerkezet

első és harmadik strófa biztosítja a rezignált, elégikus hangnemet + az elmúlás közelségét

második versszak kitágítja a jelenetet, zaklatottá válik a stílus és a forma is

negyedik versszakra jut el a személyes elmúlásélmény kimondásáig

a „miért, meddig" kérdésekre nincs válasz

Ady a megnyugvást, a harmóniát keresi élete alkonyán

 

 

az Új versek központi ciklusa A magyar ugaron

hazaszeretet új megnyilvánulása: nemzetostorozó indulat, harc a korlátoltság ellen

tájleíró vers és látomásos allegória Magyarországról

ugar - parlagon hagyott föld, Magyarország elmaradottságát szimbolizálja

romantikus hangnem, elődjének Shelley tekinthető (Óda a nyugati szélhez)

zaklatott rímszerkezet, sok alakzat, gazdag képrendszer:

„régmúlt virágok" - dicső múlt

„alvó lélek" - rejtett értékek

„buja föld", „szent humusz" - termékenység

„vad indák", „csönd van" - zárkózottság

ellentmondásos szerkezet: emelkedés, majd reménytelenség a zárlatban

Ady az 1908-tól meginduló nyugatosok elleni konzervatív hadjárat elől Párizsba menekül

Párizsban felfigyel a nyomorra is, észreveszi a polgári társadalmak hátulütőit is

kezd kiábrándulni minden politikai rendszerből

kettős meggyőződés: antifeudális és antikapitalista indulatok váltogatják egymást

látomásvers Magyarország széteséséről Európa porondján

helyzetdal: alcím („Bujdosó magyar énekli")

kuruc siratja a hazáját, „bort nyakalva" próbálja elfojtani érzéseit, de hiába

sípoló nóta - lírai én és nép kétségbeesése

harmadik versszakban kétségbeesés keserű átkozódásba csap át

Ady nem képes elszakadni - népdalmotívum a vers végén

 

megjelenés az 1908-as A halottak élén kötetben

Ady világháború-ellenes, minden versében lázad az ember önpusztítása ellen

nem érti, hogy a gondolkodó ember hogyan süllyedhet ilyen szintre

háború nemcsak anyai és vérveszteség, hanem erkölcsi összeomlás is

a költő feladata:

szembesíteni az embereket a háború tébolyával, embertelenségével,

rádöbbenteni az embereket, hogy a háború nem értük folyik, mégis ők szenvednek miatta,

megőrizni a múlt értékeit és átörökíteni a jövő számára,

embernek maradni az embertelenségben.

első kötetében (1906) merőben új hangokat szólaltat meg a magyar költészetben

messiás akar lenni, akár saját karrierjének feláldozása árán is

hiába-motívum: a feladat, amelyre vállalkozott, reménytelen (megelőzte a korát)

mégis-morál: küldetéstudat, fel kell ébresztenie az alvó magyar nemzetet

új tartalomhoz új forma járul

szimbolizmus: zömmel régi szimbólumokat használ de új jelentéssel, más formában

új szavak alkotása (kötőjel, nagybetű)

újszerű jelzőhasználat

jellemző költemények általában kötetek bevezető, vagy ciklusok címadó versei

szerepversek, ahol nem a költészet, hanem a személy kerül a középpontba

Az Illés szekerén előhangja

Intés az őrzőkhöz

„lemondásos hit" - elégikus, lemondó hangulat mellett halvány reménykedés

schilleri elégia - szenvedélyes, tragikumba hajló

felvállalt önstilizáció: én, a felelős ember

Hatvany Lajos bírálta Adyt, ezt a verset neki ajánlotta, 1913-ban (Ki látott engem? kötet)

kiábrándultságot sugárzó kötet - világháború, magyarság, emberiség

költői öntudat, magány, kitaszítottság nem értik meg; a szürke tömeg nem is értheti meg

költősors és magyarság vállalása.

eredetiség fontosságának hangsúlyozása, másolások elítélése

régi elavult keretek, korlátok áttörése, újszerűség.

5. vsz: három hatalmas költő (Goethe, Petőfi, Arany) említése, gúnyos éllel (magabiztosság)

12. vsz.: A kritika visszautasítása. (evokáció: Petőfi: A természet vadvirága)

a siker nem számít, nem vágyik rá, nem az a fontos - kritikának nincs értelme

Ady célja eléréséhez a költészet csak eszköz